Közös titkunk (2008) 64% 17★

Kezdem azzal, hogy sztárparádé felvonulva, a történet sem sántított számomra annyira. Nem mondom, hogy nem lehetett volna többet kihozni belőle, de egynek elment és egy percét sem untam és az már nagy szó.
A színészek mind jók, és néhány jelenet – spoiler – fájdalmasan reális…

A hajam égnek állt attól, hogy mekkora suttyó ez a „fiatal író”. Petárdával horgászni tanítja a gyerekeket, a szentjánosbogarakat tollasütővel szétcsapják, mikor röpdösnek… Stb. Persze, a „nehéz” gyerekkor sok mindent megmagyaráz, de nem ment föl! Viszont épp ezektől az apróságoktól hiteles a film, hihetőek a szereplők. Mert hiszen mindenki ismer hasonló bunkókat a saját környezetében – vagy akár családjában, rokonságában is. És az is nagyon igaz, hogy mikor hirtelen meghal valaki, és elkezdik rendezgetni a hátramaradt dolgait, egy csomó megdöbbentő információ kerül felszínre, amiről senki nem tudott a legközelebbi hozzátartózók közül. Szóval nem olyan rossz film ez, de a fiatalabb nézők, akik nagy akciójeleneteket meg csöpögős-romantikus fordulatokat várnak, azok nyilván unni fogják.

Egy kukkot nem értettem ebből a filmből. És borzasztóan untam is. Hogy melyik volt melyik miatt, azt nem tudom.