John megkérdezi Lauritától, hogy feleségül jönne-e hozzá, de a nő nem ad választ, hanem így szól: „Éjfél felé otthonról felhívom”. A következő képen egy karóra közelijét látjuk. Éjfélt mutat. Az órát a telefonközpontos kisasszony viseli, aki könyvet olvas. Fényjel gyullad ki a táblán, a… [tovább]
John megkérdezi Lauritától, hogy feleségül jönne-e hozzá, de a nő nem ad választ, hanem így szól: „Éjfél felé otthonról felhívom”. A következő képen egy karóra közelijét látjuk. Éjfélt mutat. Az órát a telefonközpontos kisasszony viseli, aki könyvet olvas. Fényjel gyullad ki a táblán, a telefonos kisasszony kapcsolja a hívott számot és már folytatná is az olvasást, de gépiesen a füléhez emeli a hallgatót, és megfeledkezve a könyvről, érdeklődve hallgatja a beszélgetést.
„Nem mutattam meg sem a férfit, sem a nőt, de telefonos lány viselkedéséből jól érthető, hogy mi történt” – emlékezik vissza Hitchcock évek múltán is erre a jól kidolgozott képsorra, és árulja el a „titkot”, hogyan lehet igazán fontossá tenni egy dialógust… [bezár]
