Boldogan él a fiatal házaspár, a fehér férfi és fekete bőrű kedvese. Örömük teljes, hiszen végre beköltözhetnek álmaik otthonába, a Los Angeles-i házukba. Chris és Lisa Mattson boldogsága azonban mégsem felhőtlen, hiszen rájuk száll a gyermekét egyedül nevelő, rasszista rendőrtiszt. Abel Turner… [tovább]
Kínzó közelség (2008) 38★
angol
Képek 8
Szereposztás
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Kedvencelte 1
Várólistára tette 18
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
A Kínzó közelség mindenhol kissé középszerű számai elsőre ugyan megleptek, de végeredményben meg tudom érteni az értékelők csalódottságát: ebben a filmben tényleg benne volt egy okos és szúrós, provokatív sztori lehetősége, ám a biztonsági keretek mögé húzódó készítők megelégedtek egy sablonokból táplálkozó rossz-szomszédi konfliktus ábrázolásával. Ennél azonban tényleg sokkal-sokkal több volt az alapötletben!
Érdekes tabukat feszegethetne ez a film, ha nagyobb hangsúlyt kapna egyik legérdekesebb részlete, az ábrázolt konfliktus mozgatórugója, egy fekete amerikai zsaru rasszizmusa. A rasszizmus ugyanis, bár papíron nem toleráljuk, elítéljük, civilizált mivoltunk alapkövének tartjuk a helytelenítését, köztünk él, de az érintett felek között vice versa alapon. Filmművészeti keretek között nagyon karakteres véleményünk van mindenkiről, aki fehér létére hangot ad feketékkel, távol-keletiekkel, latinokkal, idehaza cigányokkal szembeni ellenérzéseinek, de nincsenek igazán válaszaink arra, amikor nem-fehér ember ítélkezik a fehérekről – minekután a nem-fehérek rasszizmusát ritkán ábrázolják filmekben. Az ok-okozati problémába talán most és itt ne menjünk bele, de maga a jelenség számos érdekes vetületet rejt magában. Ez az a tabu, amivel a Kínzó közelség foglalkozik, de bátortalanul és rendkívül óvatosan: mindent elkövet, hogy Samuel L. Jackson baljós alakjának egy thrilleres közegbe jól beilleszthető típus-karakter jelleget adjon. Nem elég, hogy a fickó gyűlöli a fehéreket, hozzá még pszichopata is, erőszakos zsaru, a környéken közkedvelt vezéralak, bántóan maszkulin, robusztus amerikai férfi – sugárzó antipatikusságában elvész a fehéreket utáló fekete fickó valóságos jellemrajza.
A konfliktus során ennek megfelelően folyamatosan árnyalódik, pontosabban sötétedik is a figurája, míg végül a fináléban egy közepesen szellemes csavar segítségével megpörgetik és immáron tényleg maximum közepesen izgalmas akciófilmmé varázsolják a cselekményt. Ekkorra valahogy lényegét veszti a bőrszínek alapján felvezetett ellentét, beletorkollik mindez egy nagyon mezei rossz-szomszédi (v)iszonyba, ami viszont ténylegesen kevésbé érdekes, és talán nem is annyira izgalmas…
Mindent egybevetve főleg semleges, összességében picit inkább pozitív irányú élmény volt ez a film. Samuel L. Jackson számomra sosem volt fontos sarokpont, de jól alakít, lehetséges, hogy erőteljes negatív energiái nélkül a karaktere feleennyire sem ütne át. Ezzel együtt is, ez bizony egy kihagyott ziccer.
Kiss_Melinda_Éva
1 hozzászólás
Érdekes megközelítése a rasszizmusnak. Abel viselkedése szélsőséges, de a helyzetében más hogyan reagálna? Nem igazán értettem, hogy maradhatott rendőr és miért nem derült ki róla már hamarabb a lelki gondjai… Itt most nem megyek bele a pszichológiába, de a filmben erősen jelen van a lélek gondjai és ez sok mindent kihozhat az emberben, olykor úgy tűnve ok nélkül.
Amúgy a film lekötött, egyszer azért érdemes volt megnézni a homályos részek ellenére is.
Ankió
Meglepő volt ilyen unszimpatikus szerepben látni Samuel L. Jacksont, de végülis ezért remek színész, mert ezt is el tudta játszani hitelesen.
