Claude és Francis, a két falusi parasztember, vagy ahogy lakóhelyükön szólítják őket Puklis és Kló, nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, hála otromba és ostoba tréfáiknak. Amikor éppen vidám szellentő bajnoksággal múlatják idejüket, elementáris elektromos vihar szabadul el villámlásokkal… [tovább]
Káposztaleves (1981) 87★
francia · nincs
Képek 4
Szereposztás
Kedvencelte 14
Várólistára tette 17
Kiemelt értékelések
ChEebor
Bizarr, de nagyon vicces. Igaz, főleg az eleje volt zseniális, aztán utána kicsit háttérbe szorul az alapszituáció meg a narráció, de ekkor is egy nagyon jó film marad, jó megnézni.
Marianna_von_Birken
Na ez egy olyan vígjáték, amin akkor is nevetek, ha éppen nem mondanak semmit, elég, ha csak valaki kimegy az ajtón, vagy megiszik egy „tőtetet” szakadok. Oxien meg… Jaj, ő elég, ha csak néz a szemével előrefelé xD Ez is olyan film, hogy ahányszor adják, annyiszor nézem meg, és képtelen vagyok megunni, vagy nem végignevetni. A zenéjéért meg adnék még egy plusz pontot, de sajnos 10 a max. Azt meg a szívet megkapja, nem kérdés.
dora_horvath_cat
A cselekmény totális agymenés. De a felszín alatt a film a magányról, az öregségről és a barátságról szól.
Viháncka
Mennyit nevettem ezen a filmen kiskoromban. Azonban tipikusan az a film, amit nem néznék újra, hanem megmarad az emlékeimba, úgy, ahogy gyerekszemmel láttam. :)
Serge_and_Boots
Sokak emlékezetében élhet afféle szinte-már-alpári, fingós-alkoholista humorral dolgozó komédiaként a Káposztaleves, de legnagyobb meglepetésemre az egyik utolsó de Funes mozi egy meglepően szellemes és szentimentális kis darabnak bizonyult. Tény, felütésében a film jóval többet enged meg magának, mint de Funes és az egyébként igényes klasszikus francia humor általában, de nem ez adja a film alaphangulatát és szellemiségét.
A Káposztaleves végtelenül leegyszerűsített, mondhatni, már-már jelképes vizualitása szinte csak ürügy az elég komoly társadalmi és életvezetési problémák humorral átszőtt feldolgozásához. Porondra kerül itt az öregséggel együtt járó magány, az öregek helyzete a közösségben, a rájuk háruló indokolatlan és kezeletlenül hagyott, sőt, időről időre a politika által kihasznált indulatok, de a fantasztikus narratíva miatt a sírig tartó szeretet természete is kivesézésre kerül. Túlhajszolt és gyarapodás-központú életünkre is reflektál a film, egyszóval minden, megszületéskor valid konfliktushelyzete tökéletesen értelmezhető napjaink nézője számára is.Ha valaki nem is így emlékszik rá okvetlen, ne legyenek kétségeink, a Káposztaleves szellemes és jó film, túlmutat a szórakoztató vígjátékok keretein.
Hippoforaccus
Az első negyede, amíg nem jönnek a bonyodalmak, fergeteges. Potyogtak a könnyeim a nevetéstől. De amint beindulnak az események, ellaposodik a sztori. Onnantól már csak szimplán jó film. Ha szórakozásra vágyik az ember, erősen ajánlom ezt a mozit.
sirdavegd
Louis de Funès utolsó előtti filmje, ami egy érdekes szatírája volt az ember földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételének.
Népszerű idézetek
Everrie
Oxien: Mert az Oxon az ember nem változik az elejétől a legvégéig. A változásnak semmi értelme.
Claude: Az biztos, hogy értelme nincsen semmi, de itt nem kérdezik meg a véleményünket, változni kell.
Everrie
Oxien: Az Oxon csak mi élünk, nincsenek állatok. Nincsenek növények sem. Nem mintha lehetetlen volna, de felesleges. A táplálékunk ásványi kivonatok. Világos Claude?
Claude: Köveket szopogattok?
