Jenny esküvője (2015) 65% 61★

Nehéz téma ez…Mármint nem nekem, hanem a körülöttünk lévő embereknek, akik még mindig nem képesek elfogadni vagy egyszerűen felfogni, hogy szerelem nem csak 2 ellentétes nemű ember között tud létrejönni… Sajnos mi magyarok iszonyatosan rettegünk a változástól legyen szó mások elfogadásáról vagy csak egy új étel kipróbálásáról. Ez az ősmagyarság szerintem rettenetes, mármint nem a hazabecsület, meg a büszkeség… Hanem a rettegés a változástól.
Én sosem értettem, hogy miért kell ennyire gyűlölködni, ha valaki más. Legyen szó a hovatartozásáról, identitásáról egyéb nézeteiről… Így vagyok ezzel a LMBT+- vel is. Nem értem az ellene szóló gyűlöletet, undort.
Kábé általános második osztályában hallottam először azt a szót, hogy „fúúúúj leszbi” illetve kaptam meg, csak mert a folyosón miközben tesi ruhában voltunk megöleltem a legjobb barátnőmet. Mindenki úgy felkapta a fejét én meg nem értettem, hogy most mire fel. Persze nem értettem a jelentését és amikor megmondták, hogy az azt jelenti, „aki a lányokat szereti”, akkor még mindig nem értettem…
„Hiszen én szeretlek Téged!”
„Jó de nem úgy….”
És ebből látszik emberek..Hogy senki sem születik homofóbnak, rasszistának vagy egyéb gyűlölöködő embernek. A körülöttünk lévő világ meséli be, hogy ez igenis „rossz, gusztustalan, undorító, hozzátok a Szenteltvizet”…
És ez iszonyatosan nevetséges…
Okés ez most enyhén off volt, de ezt leszerettem volna írni mindenképpen.

Örülök, hogy létezik ez a film. Viszont koránt sem tökéletes, de próbál jó lenni. De tényleg. Persze várható, hogy a család nem tárt karokkal fogadja a „nagy hírt”…és egyből jön a kérdés a szülők feléről ami megint csak idiótaság, de mindegy , HOGY MÉGIIIIIIIS MIT RONTOTTUNK EEEEEEL???
Mintha egy bérgyilkost neveltek volna fel, te jó ég. Én ezt sem értettem soha… Miért kell magadat okolni azért, mert a gyermeked óhistenem nem „normális”.
Egyből azt feltételezik, hogy most már más ember, holott csak a másik nemhez vonzódik. Jó,jó…Én megértem tényleg, hogy ez egy kisebb sokk vagy meglepődés. De ha valaki emiatt megsértődik vagy csak szomorú (????) lesz annak elkéne gondolkodnia azon, hogy milyen ember is valójában. Én ezt egyszerűen nem értem.
De vajon mit fognak gondolni a többiek? A család, az ismerősök? Komolyan mintha valami cirkuszi mutáns lenne. Ugyanaz az ember annyi különbséggel, hogy más embereket szeret.
Ez a passziv agresszivítást sem értem, ami a filmben is történt. „Hát jó, ha meleg vagy én nem megyek el az esküvődre. Ez nem is esküvő”. Jézusom de gyerekes.. Amúgy ilyenkor derül csak ki, hogy milyenek is az emberek valójában.
Érdekes volt ez a történet, még ha nem is teljesen jól mutatták be, de érdekes volt.
Csak hangsúlyozni tudom, hogy én megértem, ha ezt valakinek nehéz elfogadnia, mert omg mekkora nagy meglepetés blablabla. De nem kell úgy tenni, mintha beütött volna a világvége.
Sajnos jómagam is nagyrészt homofób emberekkel vagyok körülvéve, amin nagggggyon próbálok változtatni. Csak ezzel az a baj, hogy az emberek valami folytán rögtön arra következtetnek, hogy én is meleg vagyok??? Amit megint csak nem értek… I mean… Nem vagyok rasszista de mégsem vagyok fekete? :D Szóval hogyan függ össze a kettő?

De úgy érzem, hogy ez a téma még nagyon sokáig lesz érzékeny és kissé kellemetlen az emberek körében (amit szintén nem értek).
Megnézetném ezt a filmet sok emberrel már csak azért is. Mondjuk szerintem nem ez a helyes film, amivel be lehetne őket vonni az LMBT+ világába. Ennél vannak jobb filmek is, de úgy érzem, hogy ez valamennyire bemutatja azt a világot, amikor egy ilyesmi „megtörténhet” egy családban.
Nekem tetszett, néhol azért untam de az NEM a film témájának a hibája, hanem maga a sztori, a kivitelezés. Vígjátéknak sem mondhatnám annyira, inkább dráma. Mindenesetre elgondolkodtató.
Amit nagyon sajnáltam az a kémia hiánya a két szereplő között.. Én mindkét színésznőt nagyon szeretem, de sajnos nem igazán hittem el, hogy ők szerelmesek egymásba, és ez SEM annak a hibája, hogy „melegeket játszanak” el. Csupán színészi baki. Rengeteg olyan színész van, aki hetero és mégis olyan kémiát képes volt kialakítani a vásznon egy meleget alakító karakterként, hogy csak néztem (Shameless, Modern Family stb.) Szóval ja.
Elég keszekusza értékelés/oversharing lett ez. De nehéz erről úgy írni, hogy senkit se bántsak meg vagy, hogy ne borítsam ki a bilit. Reméljük azért sikerült ez elkerülni.
UI.: akinek nem inge ne vegye magára kérleeeeeeeeek

A film minden jó szándéka ellenére nem tudtam a részesévé válni, és nem azért, mert a témája ismeretlen. Jenny esküvője a cím és valóban a film is Jenny esküvőjéről szól, nem pedig egy egymást szerető párról. Az ötlet nagyon jó, és tetszik, hogy készülek olyan filmek, amik a coming out kapcsán nem az előbújó félről, hanem az azt fogadó környezetről szólnak, de az arányok itt nagyon eltolódtak. Egy ilyen helyzetben azt várnám, hogy a pár egymást támogatva teszi meg a bejelentést, ha már eddig vártak vele, nem pedig az egyik elhajt az autóval, és hagyja, hogy a másik egyedül birkózzon meg minden kérdéssel és ellenérzéssel. A főszereplő pár közt elképesztően hiányoltam a kémiát, és nem az volt a baj, hogy nem az elejétől követtük végig a kapcsolatot, hanem az, hogy amit mutattak belőle, az inkább szólt lakótársakról, mint szerelmesekről. A „lánykérés” is csak egy érzelemmentes, racionális döntés volt, nem pedig egy olyan érzelmi késztetés, ami nélkül ezentúl nem tudnak élni, és olyannyira a lényük része, hogy nem tudják és nem is akarják tovább titokban tartani. A film nagyon kommersz és családi akart lenni, ezért a lehető legóvatosabban oldotta meg ezt a kérdést, és ez lett a legnagyobb hiányossága, mert két nő az életben ennél szélesebb érzelmi skálát él meg egy átlagos reggelen ébredés és kávéfőzés között is.
A negatívumoktól eltekintve volt benne pár meglepően életszerű és őszinte párbeszéd is. Megkerülhetetlen a szülői „mit rontottam el” kérdés, és nagyon tetszett az út, aminek több állomása is jól példázta, hogy egy coming out a legtöbb esetben a közlő és a fogadó fél számára is egyaránt nehéz. Tetszett a temetésen Jenny kifakadása, de érthető volt az is, hogy egy ismeretlen világba csöppenve az apjának rengeteg kérdése volt. A kommunikáció fontos, és az is, hogy legyen idő feldolgozni, kinek több, kinek kevesebb kell. A bevásárlóközpontban Jenny anyjának monológja volt számomra a film csúcspontja, akkor éreztem, hogy emiatt az egy jelenet miatt talán mégis érdemes volt ezt a filmet elkészíteni. A szándék tetszett, a megúszós megoldások nélkül, mondjuk francia kézben egy igazán jó dramedy is lehetett volna belőle.

Jó film volt. Arról, hogy Jenny családja hogyan reagál a hírre, hogy Jenny a saját neméhez vonzódik, a társadalmi elvárásokról. A szülők nehezen szokták még, hogy ezentúl ez lesz és fogadták el, hogy ő ilyen. Az apjával volt a legnehezebb dolga, őt a látszat érdekelte, hogy mások mit fognak gondolni a családjukról. Képmutatónak éreztem őt is, a szomszédokat és a rokonokat is. Legyen szerelmes, házasodjon meg, de nem egy nővel, mert az nem normális.

Én nagyon toleráns vagyok, de ezt a filmet azoknak is meg kellene nézni akik nem azok. Ez a film nem arról szól, hogy két azonos nemű ember szerelmes egymásba és ezt a világ elé kell tárni, hanem a „világról” szól, az őket körülvevő emberekről. Az ő érzéseikről, gondolataikról. Hogy ők hogyan állnak hozzá a manapság már nem is annyira szokatlan párhoz, a választásukhoz. Tényleg hihetetlen, hogy ha egy férfi nem bánik tisztességesen a feleségével, ha egy nő akárhány férfival bújik ágyba, vagy kihasználják a rokonokat, még az is jobban elfogadott, mint ha két nő szeretetben, egyetértésben, harmóniában él együtt.

Ez a film teljesen rendben volt. Először meg sem akartam nézni a negatív kritikák miatt, de sem a film közben, sem így utólag nem értem, hogy mi baj vele. A film teljesen hitelesen mutatja be, hogy min megy keresztül valaki, aki be szeretné vallani a szüleinek, hogy meleg és az esetek nagy többségében a szülők és a környezet erre hogy reagál. Persze ennél van jobb is és sajnos rosszabb is. Mindenesetre aki volt már ebben a szituációban, az tudja, hogy ez nem klisé, ez a valóság.
Ez a film most nem arra fekteti a hangsúlyt, hogy a két nő szerelmét és egymásra találását mutassa be, hanem arra, hogy kimondottan milyen is egy comming out; arról, min mennek keresztül azok az emberek, akiknek minden nap meg kell vívniuk a kis csatájukat, nem csak azért, hogy boldogok lehessenek hanem csak azért, hogy elfogadják őket. És teljesen hitelesen mutatja, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor már elég és nem számít senki, csak a saját boldogságuk, amit azért folyamatosan beárnyékolnak az előítéletek.
Egy csillagot azért vontam le, mert Kitty szerepét valóban nem sikerült Alexis Bledelnek eljátszania, cserében Katherine Heigl nekem abszolút hiteles volt, neki elhittem.

Láttam én, hogy nem áll valami fényesen imdb-n a film, de azért csak kíváncsi voltam rá. Így legalább nem ugrottam neki nagy elvárásokkal, és nem koppantam akkorát. :D

Katherine Heigl nem kifejezetten tartozik a kedvenc színésznőim közé, de többnyire szeretem a filmjeit. Alexis Bledel viszont szerintem sokkal inkább a szépségével tűnik ki, semmint a színészi játékával. Még nem láttam tőle olyat, amitől hátast dobtam volna. És én nem tudom, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a két színésznőt a szerepekre, de hatalmas baklövés volt.

Sem Heigl, sem Bledel nem tudta eljátszani a leszbikus nő szerepét. Egyáltalán! Kínos volt az egész. Összesen 2 csók csattan el a filmben, de azok is rettenetesen bénák. Nulla szenvedély, de még csak szerelem sem érződik köztük. Katasztrofális alakítás mind a kettejük részéről.

A történet ötlete nem volt rossz, csak elcsépelt. És az összes klisét is beletették, ami csak létezik. Az anya kínosnak érzi, hogy a lánya leszbikus, és csak arra tud gondolni, hogy a környezetében élők mit fognak majd szólni, ha megtudják. Aztán jön a szülők önmaguk hibáztatása rész, hogy mit rontottak el, amikor felnevelték, mitől lett ilyen, bla… bla… bla… Aztán Jenny (Heigl) állandóan ismétli magát, hogy ő nem bujkál többé, nem fog hazudni, és mindenki bekaphatja. És persze aztán jön az összeborulás, a nagy megértés és elfogadás jelenet (nem hiszem, hogy ez nagy spoiler).

Aztán ott volt a zeneválasztás, amire a filmek 99%-ánál azt mondom, hogy szuper. És nem is gondoltam volna, hogy valaha is azt fogom érezni, hogy ezt elpuskázták. Van az a jelenet, amikor Jenny kiosztja az anyját a plázában, és van egy jó kis kirohanása a csajnak, majd bevágják hirtelen ezt a számot: Same Love by Mycklemore ft. Ryan Lewis. Úgy belerondított a jelenetbe, hogy csak pilláztam. Maga a szám szövege passzol oda, de valami eszméletlen szarul vágták be.

Úgy gondolom, nyugodtan ki lehet hagyni ezt a filmet. Se nem vicces, se nem kellőképpen drámai, se nem hihető, se nem újdonság. Nem is tudom, mit akartak ezzel.

Ez a film próbál egy igen komoly témát feldolgozni. Hogyan emészti meg a család, hogy gyermekük leszbikus, ráadásul még házasodni is akar. Nagyon jól meg lehetett volna csinálni ezt a filmet… de nem sikerült… Bár én kedvelem Katherine Heigl-t, ebben a szerepben nagyon esetlenül mozgott. Ami szintén nem tetszett, hogy Kitty, azaz Alexis Bledel teljesen háttérbe lett szorítva. Pedig őt szíves(ebb)en néztem volna abszolút főszereplőként. :) Valahogy furcsa volt végig kettőjük kapcsolata. Nem volt hiteles, pedig mindketten jó színésznők, de valahogy ez most mégsem működött. Kitty karaktere sokkal bájosabb, közvetlenebb, szerethetőbb volt számomra, sajnálom, hogy csak 5 percet kapott a játékidőből.

Mielőtt megnéztem a filmet elolvastam @Lex értékelését, amúgy is érdekelt a film, de kíváncsi lettem tényleg ennyire rossz-e. Néhány dologban egyetértek, igaz, hogy voltak benne klisék, de mondjuk engem ez annyira nem zavart, (nem várok kliséktől mentes romantikus vígjátékot, sajnos olyan kevés van), na de a szereplőválasztás… Katherine Heigl szerintem jól játszotta a szerepét, csak sajnos egy kapcsolat eljátszásához két ember kell. Nem is értem, hogyan választhatták pont Alexis Bledel-t, én nem szoktam ennyire negatív lenni, de konkrétan szörnyű volt. Semmi érzelmet nem mutatott az egész film alatt, mintha ott sem lett volna, semmi kémia, szerelem, szenvedély nem volt köztük, még csak baráti érzéseket sem láttam, egyszerűen semmit… Lehet, hogy ez Heighl hibája is, de én úgy láttam ő legalább próbálkozik, szerintem ha egy jobb partnert kap sokkal többet lehetett volna kihozni ebből a kapcsolatból és magából a filmből is. De az ő jeleneteiket leszámítva szerintem Heighl jól játszott, a többi résszel meg vagyok elégedve. Nekem a zenék meg pont, hogy tetszettek, szerintem Mary Lambert-She keeps me warm száma illett a filmbe a mondanivalója miatt (bár lehet egy kicsit elfogult is vagyok, mert szeretem ezt a számot), de számomra a többi dal is jó választás volt.
Nekem vicces volt, nem mondom, hogy az egészen szakadtam a röhögéstől, természetesen nem, de voltak olyan részek benne, melyeken hangosan felnevettem :) Összességében szerintem azért nem volt ez olyan rossz, bár nem igazán arról szólt amit vártam, de ha félreteszem az elvárásaimat akkor egy egész jó kis vígjátékot kapok.

Uuuuu… ez baromi jo volt. Imadom Katherine Heigl-t, eszmeletlen jo szinesz. Kicsit orultem volna ha tobbet megtudunk errol a bizonyos szerelemrol, de ertem, nem ezen volt a hangsuly. Osszessegeben tetszett, mar csak a szineszno miatt is erdemes volt megneznem.

Általában, ha egy romantikus vígjátékot lehúznak, hogy milyen elcsépelt, vagy mennyire nem tudták játszani a szerepüket a színészek stb, nekem akkor is tetszeni szokott. :P Nyilván mások kritikusabbak a színészi alakításokkal szemben, meg azt várnák, hogy mindig valami teljesen új történet lásson napvilágot, ne hasonlítson egy kicsit sem más filmre… :P Na, a lényeg, hogy én kevésbé szoktam kritikus lenni, mint mások, most viszont egyetértek más véleményezőkkel, Alexis tényleg nem tudta játszani e filmben a szerelmes nőt. Sőt, ahogy valaki írta, mégcsak baráti érzelmek sem láthatóak az arcán, totál érzéketlennek tűnik… Na meg az a förtelmesen más magyarhang is nagyon zavart…
Jenny történetével nem volt bajom, én azt nem éreztem elcsépeltnek. Ha egyszer olyan, amikor valaki elmondja a családjának, hogy meleg, akkor mégis miért lenne e filmben máshogy..? :P Csak azért, mert ilyet már láttunk? Ugyanmár!!
spoiler
Hát, kb.ennyi. :D