Dr. No (James Bond 007 1.) (1962) 72% 128★

Az első Bond film, amit nagyon hosszú idő után láttam újra második alkalommal.
Sokkal jobban tetszett, mint emlékeztem rá; úgy gondoltam ez egy nagyon unalmas lassú, dumálós régi angol film, de pozitívan csalódtam, mert ugyan voltak benne valóban unalmasabb részek és akciókat tekintve is szegény volt, de ez egy klasszikus és tipikus 60-as évekbeli kémfilm volt, amolyan nyomozós nem pedig akciófilmes attitűddel rendelkező nagy látványosság. Összeségét tekintve elég jó volt, nem mondom, hogy a kedvenc Bond filmem lett, de szerintem élvezhető, bár manapság ezt a filmet a modern Bond filmek rajongói nagyon máshogy ítélik meg. Talán én is! Nem voltak kütyük és néhány oly jellegzetes elem is hiányzott még, melyek később nagymértékben befolyásolták ezeknek a filmnek a gerincét.
Én nem vagyok igazán nagy híve ennek a sorozatnak, de általában szívesen néztem őket már gyerekkoromban is.
Connery számomra a második legjobb Bond színész a szerepben, színészként pedig a kedvencem azok közül, akik eljátszották. Dalton után az ő alakításában volt a legkeményebb az ügynök stílusa, ami számomra rokonszenves, Moore a másik véglet, aki egy kicsit bohózatossá tette a szerepet a stílusával.
A női főszereplő majdnem csak a film végén jelenik meg pedig a csodálatos Ursula Andress alakításában élvezhetjük a rövidke fürdőruha bemutató keretében. Igen ebben az esetben bátran kijelenthetem, hogy csak biodíszlet volt, talán mint minden Bond film esetében, kevés kivételtől eltekintve, elég sokáig ez az egyik jellegzetessége ezeknek a filmeknek sok évtizedeken át.
A „főgonosz” is inkább csak szükséges mellékalak, aki az éppen aktuális Bond számára ellenfelet biztosított. Talán az egyik legkevésbé emlékezetes ellenfél

Újranézés, úgyhogy nagy meglepetések nem értek. És mivel Sean Connery, így eleve le vagyok véve a lábamról. Ez volt legelső Bond film amit aztán a mai napig 25 követett. Ehhez mindenképpen egy ütős kezdés kellett. A könyvek után a mozivásznon is megjelent a szuper titkosügynök akinek kütyüi vannak, hullanak utána a gonoszok és a lábai elé omlanak a nők. ’62-ben biztosan nagyon menőnek találtam volna a fjúcsörös sárkányt és a labor-birtokot spoiler és az egész atmoszférát. Sőt, igazából most is menőnek találom.

Ha már az HBO elérhetővé teszi a filmeket, belevetem magam. Nem ismerem sem a könyveket, sose láttam egy filmet se, max. a híreket követem, hogy ki lesz az aktuális szívtipró kém, meg persze meghallgatom az aktuális Bond-dalt.
Kezdésnek nem volt rossz, Sean Connery jóképű volt, érthető, hogy olvadoztak érte a hölgyek a filmben is. Bár a filmben, talán ezek a felesleges szerelmi jelenetek voltak a legszükségtelenebb jelenetek, de ez van.
Hangulatos, izgalmas film, a 60-as évek minden bájával és hibájával együtt.

Gondoltam, javítok az általános műveletlenségemen, és belevetem magam a James Bond filmek világába.
Hát… a nyári-téli ruhatár váltás rendezéséhez elviselhető aláfestés volt, de egyelőre nem lettem rajongó. Bocsi.

Vicces film volt, bár kissé butácskának láttam, sebaj, majd a többi..:D

Néztem, találtam benne pár dolgot ami nem tetszett, de miután megnéztem, hogy 1962-es, vissza vontam mindent. A korhoz képest jó film volt. Sean Connery-t fura volt így fiatalon látni. Honey karakterét teljesen feleslegesnek éreztem.
James Bond rajongónak kötelező darab, egy nem rajongónak kihagyható.

Ez a film nyilván azoknak készült, akik olvasták Ian Fleming műveit is, nem is igazán tudni meg belőle még semmit Bondról. Itt még nincs is olyan kiforrott a karakter. Viszont a kornak megfelelő technikai dolgok voltak benne, aktuális volt, hiszen az atom és az űrrepülés volt akkor a központban. Ursula Andress a világ egyik leggyönyörűbb nője volt! Mindössze annyi nem tetszett, hogy több mint másfél óra játékidő után kb. 3 percbe belenyomorgatták a végső csatát és a film lezárását is.

Ahhoz képest, hogy lassan nyugdíjba mehet, jó film. Nem olyan feszített tempójú, de még nem is unalmas. Sokat gyönyörködtem a nők ruháiban, hasonlóan igyekszem én is öltözködni. Meg persze a kocsikban. Az is tetszett, hogy finoman kezelték Bond Casanováskodásait.