Hupikék törpikék (1981–1989) 88% 160★

Magas hegyek mögött
hol a tenger hupikék:
ott laknak ők a törpikék
Hatalmas fák között
gombaházakban lakunk
és mindig vidámak vagyunk

De a törpök élete nem
csak játék és mese
hallottál már a gonoszról
a csúf, kopasz Hókuszpókról?

Szegény Hókuszpók
mindig mellé fog
aztán persze mérgesen morog

Nótata, Törpapa,
Hami, Tréfi, Törpilla,
Ügyi, Duli-fuli, Okoska

Mi vagyunk az icikék
Mi vagyunk a picikék,
a hupikék törpikék!

Imádom!

Nem lehet hozzá elég idős az ember:) Mindig a ott ragadok a TV előtt mikor adják:)

Egyik gyerekkori (nagy) kedvencem. Emlékszem, mindig nagyon sietni kellett délután a távolsági buszállomásról – miután családilag lekísértük a nagynénémet –, hogy időben hazaérjünk, mire kezdődik tévében a Hupikék törpikék. (Meg persze a Knight Rider! xD)
Az én kedvenc törpöm naná, hogy a mindenki agyára menő, de szerintem akkor is okos (!!!) Okoska volt, illetve, még mindig az. Ő az, akivel mindig olyan végtelen szolidaritást tudtam vállalni, amikor a többiek lepisszegték… :D
Az abszolút kedvencem azonban Hókuszpók, akibe, ha mérsékelten is, de így utólag belegondolva plátóian egy kicsit bele voltam zuttyanva. xD (Tartsatok érte nyugodtan perverznek. :D) Tényleg szerettem, hogy olyan kis gonosz… És én mindig szurkoltam is neki. xD Meg persze Sziámiáúnak, aki miatt nagyon sokáig meg voltam őrülve egy saját, vörös macskáért… Nem lett. Lett helyette egy sziámi, akit elkereszteltünk Mihálynak. Sziá Mihály. Muhaha. Hülye szóvicc, tudom, de így jött ki a lépés. spoiler xD

Ez fantörpikus:)

A legeslegkedvencebbem örökkön örökké ♥

Nagyon szerettem. ^.^

Gyerekkori nagy kedvenc, na jó még most is! ;D

Örökzöld klasszikus, ami mindig megnevetettet. Sosem lehet megunni. :)

Ez is egy olyan mese, amiből nem tudok kinőni. Ugyanannyira imádom, mint kiskoromban. :)

A Hupikék törpikék egy a nagyon kevés rajzfilmek közül, amik teljesen kiállták az idő próbáját. Lehet, hogy a meserovatokban / gyerekcsatornákon megy a CGI-orgia, lehet, hogy csili-vili tucattermékek árasztják el a tévét, ez a rajzfilmsorozat valahol mindig felbukkan, és valljuk be, szükség is van rá. Azért, mert ez egy aranyos kis mese, amit tényleg mindenki szeret legalább egy kicsit, azért mert jól meg van csinálva, pont megfelelően bonyolult és a könnyedsége ellenére helyenként egész komoly témákat vesz elő, de mindig pont jól. Bár a törpék alapvetően mind egy jellemvonáshoz vagy foglalkozáshoz tartozó sztereotip figurák, mégis mind tud fejlődni, és a saját határaikon kívül is vannak tulajdonságaik. Persze a csapat feje Törpapa, a bölcs vezér és varázsló, aki jellemzően megoldja a problémákat. A mellékszereplők és a gonosz karakterek is érdekes figurák, a kegyetlen Baltazártól a csúf, önző Bibircsókáig mind egyéni ellenségek. Persze a lényeg Hókuszpók, a lecsúszott alkimista, aki rengeteg szereplése okán a legjobban megismerhető, és kiváló főgonosz: nem olyan ostoba, mint első blikkre tűnik, de azért ijesztő és mókás, ráadásul javíthatatlanul gonosz, de a rajzfilm igenis fel tudta ruházni egy-két pozitív tulajdonsággal is.