Hullajó! (1992) 70% 99★

Nagyon beteg, teljesen agyament film… tetszettek a maszkok és a trükkök, nem kevés szimbolika volt benne, amin lehet gondolkozni. Műfajilag egyrészt tipikus tocsogós 90-es évekbeli splatter, annak minden kellékével, másrészt Sam Raimi splatstickjeinek (Gonosz halott stb.) hagyományát követi szorosan.

Akik élvezettel nézik a különféle eredetű, gusztustalan váladékokban, vérben, cafatokban, darabkákban, gennyben dúskáló filmeket, azoknak nagyon tudom ajánlani. Ebéd mellé már csak a kifejezetten érzéketlen gyomrúaknak. (A tejsodós jelenetet mondanám vízválasztónak, ha ott nem hánytad el magad, akkor menni fog).
A különféle végtagok, belek, sebek, agyak, csontok, trutyik készítői előtt tényleg le a kalappal.

A célközönség viszont nem én vagyok, alig vártam a végét.

Ez valami csodálatosan gyenge film volt. Viszont jót nevettem rajta, de alig vártam végét. A patkánymajom viszont tetszett benne.

Hát ez hullajó volt!
Az evést jobb hanyagolni közben!
Picit igazságtalannak érzem, hogy így le van pontozva. A helyén kell kezelni, mert lehet, hogy bizarr és gusztustalan, de nagyon vicces, ha az ember lekapcsolja az agyát.

Nagyon gondolkodtam, hogy 7 vagy 8 pontot adjak neki.
Rejtély, hogy egy ilyen film után hogy rendezett három olyan remek filmet, mint a Gyűrűk Ura, de az biztos, hogy előle nem sajnáljuk.
Iszonyú véres alkotás. Ez általában nem szokott zavarni, itt se annyira, de körül belül 20 jelenet volt, ahol elfordítottam a fejem, és ez nem kevés.
A párbeszédek nincsenek túl jól megírva, a karakterek nem a legjobbak, a színészek sem, de ez az a film, ahol ez mindegy. És ilyenből kevés van.
Mert amin hangsúlynak kell lenni egy ilyen filmben, az ki van dolgozva.
A maszkok nagyon jók, a látvány egyszerűen remek. A vérengzés nem tűnik mesterkéltnek.
Több, mint nézhető film a Hullajó, de ettől a filmtől nem szabad elvárni semmit. Ez tényleg csak a vérengzésről szól, de abban elsőrangú.

Egyszerűen imádom! Annyira vicces, annyira gusztustalan – ez nálam pozitívum ám! –, annyira jó, hogy nemigaz! :D 13 éves voltam, amikor láttam először moziban, és azóta abszolút kedvenc zombivígjátékom. Nagyon jó volt újranézni sokadszorra is! 100 csillag és Szingájááá! :D

OMG! Ezt a filmet kétszer láttam, egyszer alsós koromban, vendégségben, vacsora közben , egyszer huszonévesen ebéd előtt. Egyik sem volt jó időpont választás.

Ez mennyire egy beteg film. Nagyon bírtam. Singaya!

Na, igen, horrornak silány és vígjátéknak meg gyenge. Nem tudtam szeretni sajnos, pedig Peter Jackson rendezte, mégis… ez egy beteg valami, gusztustalan és értelmetlen. Nem szerettem, nem tudok többet mondani.

A legkevésbé sem volt jó ötlet félig olvadt csokit enni a film nézése közben. Sok undorító film közben vacsoráztam már, de abban a pillanatban emeltem a számba egy darab már folyékony állagú csokit, amikor az ominózus tejsodós jelenet történt, azt hiszem soha többet nem eszek.
Az egész film egy vicc, az ember hányás közben akarna nevetni. Elképesztő jó. Megvannak a hibái, de melyik horror-komédiának nem? Ez a műfaj lényege.
Imádtam.