Honsulnamnyeo (Siksyareul Habsida) (2016–2016) 74% 8★

Itt jön az elfogult utólag értékelő (ami persze mindig veszélyes mert idővel az emlékek, legalábbis az enyémek, megszépülnek). Nos igen elfogult mert, amikor kezdtem a sorozatot, akkor voltam első éves az egyetemen és épp egy kis gödörben ültem azon agyalva vajon van-e értelme tovább 3 év tanulásnak? Több leszek-e tőle, könnyebb lesz-e elhelyezkedni?
Annyira jókor jött ez a sztori, a szereplőink belső válságait teljesen magaménak éreztem a néha picit gyerekes reakcióikban magamra ismertem. Az egytől egyig szerethető és persze kissé flúgos karakterek a szívemhez nőttek a 16 rész alatt és átsegítettek egy olyan nehezebb időszakon, amikor nagy elánnal kerestem önmagam.
Az elfogultság másik oka, hogy nagyon nagyon szeretem Key-t és Gong Myung-ot eddig bármilyen sorozatban láttam őket, nem okoztak csalódást. Ahogy itt sem. A fiúk hármasa mindig mosolyt tudott csalni az arcomra.
Habár nagyon szeretek társaságban lenni, közösen időt tölteni a Drinking Solo nézése közben megértettem azt is, hogy fontos az én idő és azzal sincs baj ha éppen csak egyedül méláznál a dolgokon.
Laza, emészthető köpenybe csomagolt szórakoztató sorozat az élet nagy dolgairól. Nekem legalábbis az volt! Csak ajánlani tudom, főként egyetemistáknak!

Akkorákat nevettem rajta :D Főleg Min Jin Woong tanáron. Minden nap eljátszott valakit, de néha olyan ökör módjára, hogy komolyan megkérdőjeleztem az épelműjéségét xD
Azért a főszereplő csaj se semmi, leginkább a szerencsétlenségén nevettem.
Kiváló Szemetet bírtam, főleg mikor már bejött a képbe Ha Na. Aranyos volt, ahogy leplezni próbálta, hogy tetszik neki, meg meghívta ide-oda „a közös csoport érdekében.” Aztán később mikor el akarták titkolni, feltűnőbben nem is csinálhatta volna.
Ti-ro-rii haverunk is nagy arc és ezek hárman a haverjaival művészi szintre emelték a nemtanulást. xD
A vége annyira nem tetszett, olyan hirtelen felgyorsult minden és lezárták. De a zárókép az nagyon jó volt.

Tiii -rooo-riii :) Most én leszek a gonosz, aki kicsit lehúzza a százalékot:P
Nah most az tuti fix, hogy a színészek legalább +5 kilót felszedtek fejenként… azok a kaják és piák, annyira jól néztek ki, hogy még teli hassal is éhes lett az ember tőle:D (ha másért nem már ezért megérte megnézni ezt a doramát:P)
Nézzük a történetet: semmi, konkrétan talán két nagyobb „dráma” volt, szóval tényleg inkább a mindennapokról, minden napi problémákról van szó. Érdekes belelátni a Dél-Koreai oktatási rendszerbe. Az elmúlt 1-2 évtizedben Korea feljött a 40%-s írástudatlanságból, mára az elsők közé a fiatalok iskolázottságát tekintve. Nagyon brutális megfelelési kényszer van bennük, az iskola után este 10-11ig is benn vannak ezeken az Akadémiákon plusz órákat venni. Nagyon jól bemutatja mind a tanárok, mind a diákok szemszögéből a helyzetet.
Karakterek: hát szakadjak meg az utolsó részig nem sikerült megkedvelnem az ügyeletes rossz fiúnkat. Voltak jó pillanatai és egy hangyányit talán javult is a végére, de őszintén nem voltam hasra esve tőle. Nem úgy, mint az öcsikéjétől :) Néha nagyon gyerekesen cuki volt, de amikor baj volt vagy ki kellett segíteni Ha Na-t ő mindig ott volt és férfiasan helyt állt. Női főszereplőnk annyira fájdalmasan naiv és már néhol bután support karakter, hogy néha(legtöbbször) már bosszantott. Talán az még jobban zavart, hogy nála 0 azaz zéró jellemfejlődés megy végbe. Mellékszereplőink viszont egytől-egyig zseniálisak:) Talán ez az egy, amiért annyi pontot adtam amennyit:) Min Jin proff folyamatos szerepjátékain nem lehetett nem jót mulatni, Kim Ki Bum karaktere *Tii-roo-rii♥* leírhatatlan:D Imádtam az idióta fejét:D Egy szó, mint száz mikor a három srác együtt van általában nagy a fejetlenség:)
Zavart még , hogy az első résztől az utolsóig az eleje és a vége ugyanaz csak más kaja van a szereplők előtt. Első pár részben még oké volt, gondoltam a végére változik a szöveg, hogy mégsem annyira jó egyedül inni, hát nem így lett, illetve nem teljesen. Viszont 16 rész után már unalmas volt:P
Ettől függetlenül aranyos sorozat volt, helyesek a szereplők, hozták is a karakterük, jó pár vicces jelenet is volt és hát a kaják…mint mondtam, már azért megérte megnézni:D

Összességében tetszett a sorozat, a hangulata nagyon jó volt. Legalábbis engem eléggé megfogott a humor és a melankolikus szomorú részek egyvelege.
Főszereplő pasink kezdetben tényleg egy szemétláda volt, amiből azért nem is sikerült teljesen kivetkőznie, de azért megbékéltem vele. A többieket megszerettem, főleg a három srác szolgáltatta humor az, ami hiányozni fog, most hogy a végére értem ennek a történetnek.