Home Before Dark (2020–) 81% 8★

úgy ugrottam neki, hogy ez biztos nem fog tetszeni, ilyen gagyi Disney sorozat benyomását keltette a sztori. aztán beszippantott. lényegében minden megvan benne, ami miatt rá tudok függni egy sorozatra: kisváros, családi dinamika, felgöngyölítendő rejtély, szimpatikus karakterek (bár a főszereplő kislány enyhén idegesítő a tudálékos koravén stílusával, de még épp határ mezsgyén belül marad + valószínűleg hajaznia kellett arra akit megszemélyesített, mert igaz történet). az is tetszett, hogy nem ilyen klisés pep talk-ot nyomtak le a szülők bizonyos helyzeteknél, amitől a fejemet fogtam volna, hanem érdemes volt odafigyelni, hogy hídalják át a korosztályos nehézségeket. ja, és aki a zenéket válogatta, az nagyon jó ízléssel tette. úgyhogy még néztem volna tovább… remélem lesz 2. évad.

1. évad:
Nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a sorozat. Hilde-t eleinte nem kedveltem, túl idegesítő, tipikus minden lében kanál, de ez az ellenszenv csak az első rész végéig tartott… ha valaki így ki mer állni magáért, ahogy Hilde kiállt az egész iskolányi rosszindulatú diák elé, hát azt csak kedvelni lehet :) De azért végig megértettem Izzy-t, és sajnáltam, amiért mindig háttérbe szorult a húga miatt. Viszont itt jön, ami miatt igazán szerettem a sorozatot: a szülők, Matt és Bridget, ők voltak a kedvenceim. Ahogy a gyerekeikkel beszéltek, ahogyan, és amire nevelték őket, ahogy egymással is viselkedtek… felüdülés volt nézni egy olyan családot, ahol folyamatosan kommunikálnak egymással. Megbeszélték a dolgokat, és együtt megoldották. Csapatként. Matt és Bridget párként is olyan jól működött, voltak problémáik, nézeteltéréseik, nyilván mint mindenkinek… de megbeszélték. És bármi történt is, ők egy csapatként összetartva reagáltak, egymást segítve. Azt is azonnal kiszúrták, hogy Izzy-t bántja, amiért Hilde több figyelmet kap, és azonnal időt szántak rá, hogy ezt rendbe hozzák. Nagyon szerettem a Lisko családot :)

A Ritchie Fife ügy is érdekes, és meglepően szövevényes. Ritchie egy kisfiú, akit látszólag nyomtalanul raboltak el Erie Harborban hosszú évekkel azelőtt, hogy a Lisko család beköltözik. És mivel Ritchie volt Hilde apjának legjobb barátja (és ő az egyik szemtanú is, aki látta, ahogy a barátját elrabolják), ezért a kislány meg akarja oldani a lezáratlan ügyet, amin az apja sosem tudta túltenni magát. Az utolsó rész végén azért tátva maradt a szám, egyáltalán nem számítottam erre a végkifejletre. spoiler Tökéletes volt a lezárás, kiderült végre, mi is történt pontosan Ritchie elrablásának estéjén, mégis felmerülnek új kérdések, amik miatt azonnal nézős a 2. évad is.

2. évad:
Ugrunk az időben egy évet, Hilde-nek visszatérő rémálmai vannak, és a Ritchie Fife ügy látszólag megfeneklett, és Hilde-n kívül mindenki lezártnak tekinti. Elég idegesítő volt, ahogy Matt kb. megpaskolja a fejét, hogy ügyes volt, de lépjen már végre tovább… Mintha újra az 1.évad elejére ugrottunk volna, ahol senki nem veszi Hilde-t komolyan.

Már az első részben felmerül egy új ügy, ami eleinte számomra elég unalmas volt. Szennyezett víz, gyanús nagyvállalat, és persze a tipikus kisvárosi emberek, akik inkább dugják homokba a fejüket, csak minden maradjon ahogy van, mert „jóvanazúgy”, és mit ugrál megint ez a kis pisis városi gyerek. Az előző évadhoz képest itt már Frank is nagyon szerethető volt, ellentétben Trippel, aki viszont visszafejlődött… kevesebb szerepet is kapott, és még azokban is ellenszenvesen viselkedett. Sajnáltam, mert az első évadban nagyon szerettem a barátságát Hilde-vel. A Lisko család változatlanul összetartó, és szerethető, és a döcögős kezdés után a szennyezett víz ügye is kellőképpen elkezd bonyolódni, mikor összefüggések is előkerülnek az előző évaddal kapcsolatban. Minden összefügg mindennel, és a végeredmény, hogy a két évad nagyon szépen kiegészíti egymást. Bár az utolsó részek nem ütöttek akkorát, mint az előző évad zárása (itt elég kiszámítható volt, mi fog történni), de még így is tetszett. Nagyon szépen sikerült felépíteni ezt az egész Ritchie Fife ügyet.

Plusz pont a részek elején az intróknak, érdemes átugrás helyett mindig végignézni őket, mert mindegyik más, az adott részekre utaló apró nyomok vannak mindegyikben. És azok az elemei pedig, amik állandóak (például az 1. évadban az aláírás, amit áthúznak), az utolsó résszel nyernek értelmet. A Banshee óta nem néztem végig ilyen aprólékosan odafigyelve, néha visszaugorva és újranézve minden intrót :)