Hiúságok máglyája (1990) 60% 54★

1990-ben talán még nem volt akkora durranás a szerepeosztás, de manapság elég erős lenne egy Willis/Hanks/Freeman film, egy akkori De Palma rendezéssel, a műtétek elötti Griffith-szel és a felnőtt Dunst-tal.
De maga a film most megnézve is élvezetes, még ha közel sem tökéletes és sok benne az életszerűtlen dolog. Viszont a színészek jók, a rendező szépen lavírozok a vígjáték és a dráma határvonalán és nem kevés társadalomkritikát tartalmaz, szinte az összes társadalmi rétegre nézve.

Nem igazán volt emlékezetes a fim, de olyan rossznak sem mondanám.
Elment vele két óra, de nagyon nem kötött le, nem volt se humoros, se drámai.
A színészek nem lettek volna rosszak, de a szinkron annyira idegesítő volt, hogy szinte tönkretette az élményt.

Még egy ilyen töketlen brókert!
Háromszori nézésre tudtam csak végignézni, mert kétszer is bealudtam rajta. Onnan indult be a film, mikor Tom Hanks lövöldözni kezdett…

Ez mégis mi akart lenni? Kezdve Tom Hanks magyar hangjától, gyávaságától, Melanie Griffith ripacsságán át… pedig olyan nagy nevek, hogy Brian De Palma, Hanks, Williams, Freeman, Griffith, stb… hát még jó, hogy közben vasaltam, különben bánnám azt a 2 órát.

Ahogy a tőzsdecápából, „világmindenség urából” morzsaszedőt farag a haragos nej a kislány szemében, az remek volt, de innen elmegy üres, szórakoztató irányba (a végére szinte már babusgatná az ügyifogyi tőzsdecápát a néző, ha a wallstreet fizette az alkotókat, jó befektetés volt), jófajta színészi alakításokkal, de elveszti komolyságát, a könyvnek még neki kell veselkednem, abban még bízom. (az is khm vicces volt, ahogy tomhanks megrémül, mikor kezet kéne fognia egy aids-essel…)