Cha Hong Do súlyos szociofóbiában szenved (szociofóbia: szociális szorongásos zavar, azaz nyilvános helyzetekben fellépő szorongás, félelem), ráadásul feltűnően elpirul, ha zavarban van. Ennek ellenére erős az érdeklődése, sokat tanul könyvekből és az internet segítségével. Egy nap meghal a… [tovább]
Kedvencelte 3
Várólistára tette 11
Kiemelt értékelések
Shad
3 hozzászólás
Jajj nekem…a leírás alapján én egy félreértéseken és fóbiákon alapuló Vígjáték sorozatot vártam. Ehhez képest nekem már az elején sem volt vicces Hong Do betegsége, bár a pirulása aranyos volt, de én végig inkább a pszichológiát láttam előtérben az egész sorozat alatt. Voltak mókás szituációk, de alapjáraton én viszonylag kevés humor faktort láttam benne, annál több drámát.
Az első pár rész alatt tudtam, hogy a szemétláda doki fog „nyerni” a végén, de tényleg nem tudtam kedvelni, ellenben a zsarunkat annál jobban sajnáltam. Aztán elkezdtünk haladni a történetben és ahogy derültek ki a dolgok, láttunk a dolgok mögé és Yi Seok elkezdett nyitni Hong Do felé vált a dokink egyre szerethetőbbé és egyben sajnálatra méltóbbá :) Tulajdonképpen az egész sorozatban a két főszereplőnk elindult a két ellentétes pólusból, hogy középen találkozzanak. Mellék szereplőink is nagyon szerethetőek és még a doki hugát is megkedveltem, pedig többnyire nem csípem az ilyen karaktereket. Tetszettek a megoldandó pszichiátriai esetek is:) Choi Kang Hee valahogy nem volt szimpi, ellenben nagyon jól játszotta a szerepét. Chun Jung Myung-tól még nem láttam semmit, de szerintem utána nézek a sorozatainak:P Édesek voltak együtt és Yi Seok cukorfalat volt, amikor már rájött tényleg szereti a lányt és nem érdekelte ki mit gondolt nyíltan vállalta a szerelmét ♥ hát még a spoiler
Kinek? könnyed témának/témáknak nem mondanám, romantikusnak határozottan, egy résznél kell a 100-s zsepi, a többi átvészelhető nélküle:) vannak humor faktorok, de én nem ragasztanám rá a vígjáték címkét:) Sokszor egy-egy jelenet talán még humoros is lenne, más típusú zenével alatta, de én legtöbbször tényleg csak a lány félelmét éreztem:) Ettől függetlenül tényleg ajánlom:)
Aprile
Nagyon-nagyon-nagyon szerettem ezt a sorit. Nagyon jól volt adagolva a humor, a dráma, a romantika. Iszonyatosan jó ötlet volt egy agorafóbiás csaj köré építeni a történetet, aki aztán összekeveredik a pácienseitől iszonyodó pszichiáterrel…:) Különösen csíptem, hogy nem kellett azt éreznem, hogy belefulladok a drámába. Épp annyi fájdalom volt benne, amitől a néző még nem fordul le az ágyról, vagy követel lobotómiát.
Nagyon édes, helyes kis sorozat volt, amiben még a rosszak sem igazán rosszak. Az összes szereplő kidolgozott jellemet kapott, és bár a Se Ro-hoz hasonló karaktereket nem szoktam szeretni, a kiscsaj engem is megnyert magának.:) Jang nyomozót pedig nem rúgnám bokán, ha házkutatást akarna nálam tartani.:) Szerettem, hogy az utolsó részre minden és mindenki a helyére került, ki így, ki úgy.:) (Ráadásul mivel a tvN gyártotta, ezért igaziak voltak a csókok.^^)
Kénytelen voltam konstatálni, hogy a számomra eddig ellenszenves, és nagy ívben kikerült Choi Kang Hee kiváló színésznő… Chun Jung Myungról pedig eddig is tudtam, hogy nem csak helyes pofija van.:)
