Stephen Price, a milliomos öt idegent hív meg hátborzongató kastélyába felesége, Evelyn születésnapjára. Price fejenként egymillió dollárt ajánl fel mindenkinek, aki hajnalig kitart a házban. A látogatók nem is sejtik, hogy az éjszaka során a kísértetház egyre több csapdával teszi próbára… [tovább]
Ház a Kísértet-hegyen (1999) 65★
Szereposztás
Kedvencelte 4
Várólistára tette 22
Kiemelt értékelések
Anno még HBO-ról vhs kazira volt felvéve nálunk, majd az első DVD-im között landolt William Malone ’99-es remake-je. Maga a címszereplő ház még mai szemmel nézve is hangulatos parahelyszín, Manson Sweet Dreams dala marha jól illeszkedik alá, tisztesen véresek a killek, a figurák műfajhoz igazítva rendben vannak, akikhez pedig ismerős, jobbára másodvonalbeli arcok társulnak. Geoffrey Rush, és Famke Janssen azért kitűnik az Ali Larter, Taye Diggs, Chris Kattan alkotta brigádból. Röpke 85 perces decens szellemhorror, alkalomadtán szívesen újranézem.
Nem mondom, hogy vacak, de azt sem, hogy tetszett.
Még anno láttam az eredeti verziót, ami tényleg para volt, de ahhoz képest ez gagyi volt.
Még a 90-es vizuális effekteket elnézem, de a történet „átdolgozása” lapos volt, nem is beszélve az idegesítő karakterekről spoiler.
Habár a halálok durvák voltak.
Sosem láttam még ezt a változatot, de nem is hiszem, hogy sokról lemaradtam. Van története, de eléggé zagyva és logikátlan, ráadásul ennyi idegesítő szereplő csak még rosszabbá teszi. Az egyedüli, ami tényleg érdekel, hogy a végén hogyan jöttek le onnan, de különben nem vesztettem volna semmit ha nem nézem meg.
Sokkal horrorosabb, misztikusabb, mint az eredeti. De mégsem teszett annyira, több részletben néztem meg, mert nem érdekelt annyira. Egy kicsit túl sok volt. Az eredetinél vártam a végét, hogy mindenre fény derüljön, itt meg csak annyit éreztem, hogy legalább már vége.
Nem tudom, miért idéz elő nosztalgiát egy olyan film, amit még soha nem láttam. Talán mert egy ideig nagyon rá voltam kattanva az éra tipikusan tipikus horrorfilmjeire? Ez is kicsit gagyi, de legalább érdekes a sztorija, kreatív, mellőzi a jump scareket. Sokkal jobb mint egy hasonló kaliberű modern alkotás.
Marilyn Manson zenéjén kívül sok jót nem tudok elmondani a filmről. Annak ellenére, hogy felturbózták, horrorosították vagy talán éppen ezért, nem lett jobb, mint az eredeti 1959-es film, sőt. Hiába a csúnya beszéd (nem tudom, mért gondolják, hogy a horror ettől ütősebb lesz), hiába a sok vér. Elveszett a suspense és az eredeti történet feszült izgalma, maradt a véres és unalmas horror. (Még Geoffrey Rush Vincent Price-os bajuszkája sem tudta földobni a dolgot).
Nekem az eredeti film jobban tetszett… Bár harmadjára megnézve már nem is volt ijesztő. :) De ebből elég volt egy is…
Olyan közepes volt, úgy emlékeztem jobban ijesztőbb. A forgó szoba azért őrületes lehet, mármint tuti rossz benne lenni.