Hasonmás (2009) 65% 120★

Nagyon érdekes élmény olyan filmet látni, ami jó ötletből építkezve tud felmutatni egy csomó pozitív aspektust, és közben mégis azt érzi a néző, hogy elszaladt mellette a másfél órás műsoridő. Ilyen cucc a Hasonmás, elhisszük neki, hogy okos sci-fi, hogy ízléses és jó alakításokkal van tele, de néhány nap elteltével már garantáltan össze fogjuk keverni egy csomó hasonló, a modern kor technológia által elembertelenített, robotikával egyre inkább átszőtt mindennapjait allegorikus disztópiaként bemutató mozival.

A film javára írnám mindenekelőtt, hogy – mint általában az efféle emberszerű cyborgokkal, avatárokkal és jelenkori környezetünket olcsón, de okosan jövőszerűvé alakító daraboknak – kellemesen borzongató, vizuálisan és stilisztikailag jól megalapozott hangulata van. Rideg, embertelen, valamiféle visszafogott cyberpunk feeling uralkodik rajta, amit jól esik nézni, vonzza a befogadót, érdeklődéssel tölti el a benne zajló események sodra. Bár Willis karrierje a forgatás idején még nem indult hanyatlásnak, szerintem ma már mindannyiunk számára szomorkás őt öregen, érezhetően visszafogottan, tompán látni a képernyőn. Ehhez képest a Hasonmás nagy meglepetést tartogat nekünk: Willis játéka kielégítő, élettel teli, már ahogyan ezt megköveteli az itteni szerepe, és úgy érzem, ő maga is érdeklődött a koncepció iránt, talán még jobban is, mint a gyakrabban hivatkozott, kicsit fiatalabb Looper esetében.
Az elmesélt történet alapötletében mindenképpen valid és értékelendő. Maximálisan félreérthetetlen kritikája ez korunk online térbe költöztetett mindennapjainak, ami egyre több szférából szorítja ki a régi, fizikai valónkban megélt jelenlétünket, de egyúttal drasztikusan átformálja személyiségünket is. Ez utóbbi vonulatra talán nem helyez elég hangsúlyt a film, de ahogy a zárt szobákba begubózott, sápadt, betegnek látszó embereket bemutatja, az kimondottan találó. A megrajzolt világ tekintetében a Hasonmás természetesen lehetetlenséggel határos módon túlzó, nem olyan groteszk, mint mondjuk a szintén félreérthetetlen, de mégis hülyeségnek bizonyuló Lopott idő, de nem is kell sokáig boncolgatni, hogy érezzük, ez nem egy reális jövőkép.
Ahol a dolog mégis elcsúszik, az a sztori és az alapötlet beépítése egy valamirevaló cselekménybe. Itt már messze nem teng túl a készítői kreativitás, megint azt érezzük, hogy a jó ötlet hivatott elvinni a hátán mindent, ha már az megvan, más frontokon megelégedhetünk a középszerrel. Így aztán a film néha unalmas, néha felszínes, néha ismerős, és fináléjában megközelítőleg kiszámítható, nem vált ki igazán nagy katarzist a nézőből, emiatt aztán emlékezetes sem lesz. Cserébe a bemutatott akció megfelel a korsztenderdnek, talán néha kicsit jobb is, Willist pedig tényleg jó nézni, sokkal jobban áll neki az itt prezentált gyengesége és bizonytalansága, mint a negyedik és ötödik Die Hard mozikban bármelyik gesztusa…

Egy próbát mindenképpen megérhet, de lehet nélküle élni. Földhöz ragadt sci-fik kedvelőinek és az online tér mindenhatósága miatt aggódóknak mindenképpen!

Kicsit lapos, de érdekes történet. Lehetne sokkal jobb is, ha az „avatarvilág” működése helyett inkább a fő sztoriline-ra fókuszálna, de ez inkább amolyan ismeretterjesztő filmnek tűnik, egy kis akcióval.

Hiányérzetem maradt, érdekesnek érdekes volt, de nem jó. Tegnap este ment tévében, rákerestem, hogy mi ez, jé Bruce Willis, jé robotika, megnézzük, de inkább egyben, reklám nélkül – és belealudtam. Gyakran laposodik, ahol nem szabadna, és gyakran felgyorsul, ahol igényelne némi mélységet és érzelmet.
Bruce-os plecsniért megyek, ez volt a 49 film., még találnom kell egyet, egy olyat, ami után örülni fogok tudni.

Újranézés.

Elég sok mindenre emlékeztem a filmből, de legfőképpen arra, hogy nagyon tetszett, ezért újra néztem és bizony nem bántam meg.

A téma engem nagyon érdekel, a film által megteremtett képzeletbeli világba kellően elmeríti a nézőt, szinte az élet minden területét bemutatja. A fényképezés és kamera munka is látványos, jó a színvilág. A színészek játékában semmi kivetnivalót nem találtam, így minden klappolt.

spoiler

spoiler

spoiler

Az alap sztori beültetve ebbe az érdekes világba, jó fényképezéssel, hozzáértő színészi munkával jó recept.

Egyszer nézhetős, laza esti kikapcsolódás, semmi több. Pedig az ábrázolt világ érdekes, az emberek maguk helyett egy kiborgtestet működtetnek a való világban, miközben ők maguk otthon pizsiben hevernek. Rengeteg kérdést vet fel ez a helyzet, de a film ezekkel nem foglalkozik, csupán a bűnügyi szálat viszi végig, ennek megfelelően csak mérsékelten izgalmas, nagyjából lehet tudni előre az egész sztorit. Szerencsére a kiborg Bruce Willist hamar kinyírják, mert szörnyen nézett ki szőke séróval, kivasalt arccal.
Egy tévésorozatnak akár jó alapja is lehetne a sztori.

Hát… ööö… Az elképzelés nem rossz, de mégis valahogy laposra sikeredett ez a film. De a lényeg, hogy Bruce Willis megmentette az emberiséget…

Az egész sztori nagyon emlékeztetett erre: https://moly.hu/konyvek/john-scalzi-bezart-elmek
a könyvre. Főleg, mivel nemrég olvastam. Nem pont ugyanaz, de nagyon hasonló. Vajon Scalzi is látta ezt a filmet? Tulajdonképpen nem baj, mert a könyv jobban tetszett. :D

Nem volt egy nagy durranás, de a vége pont úgy volt jó, ahogy. Én biztosan nem élnék így, ahogy ezek az „emberek”.

Egyszer nézhető. Bruce Willis játszott már jobb filmekben is.