Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a „Halálos tavasz” után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. „Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és… [tovább]
Karády Katalin mítosza a negyvenes évek első felében keletkezett. Első nagy sikere, a „Halálos tavasz” után öt év alatt húsz film és számos lemez készült vele, s a magyar film noir legnagyobb női sztárja lett. „Karády egyszerre titokzatos Dietrich, direkten erotikus, közönséges Jane Russel és királynői Greta Garbo.” Bacsó filmjében azonban háttérbe kerül Karády, mint filmsztár, s előtérbe mint magánember.
A történetnek három hőse van: Zsüti, a csóró kis dalszövegíró – egykor ígéretes alanyi költő, a Díva, a körülrajongott énekes-színésznő és a Tábornok, a mindenható kémfőnök, a Díva szerelme, aki egyre inkább rádöbben a II. világháború kilátástalanságára és megpróbál tenni is valamit, hogy az ország kikerüljön ebből a tragikus csapdából. Három világ hangulata keveredik a filmben: a ’40-es évek Budapestjének látszólag gondtalanul villódzó, piti szálhámosokkal teli, „békebeli” éjszakai élete; Zsüti világa egy amolyan rejtőjenői piti szélhámosokkal, furcsa alakokkal teli kávéházi alvilág, valamint a keleti front, a Don kanyar fagyos szörnyűsége. A három ember története egy különös tragikomédia az egymást keresztező, egymásba kapaszkodó emberi sorsokról és a sorsok forgandóságáról. [bezár]
