Gyilkosság online (2008) 71% 33★

Nem voltak nagyok az elvárásaim, de ezeket magabiztosan meghaladta a Gyilkosság online – igaz, cserébe saját, nagyon jellegzetes műfaji kereteit sem volt képes átlépni egy percre sem, így minden pozitívuma ellenére erre a filmre is igaz, hogy aki látott már kétezres évekbeli nyomozós thrillert, az áttételesen ezt a filmet is látta már. Képi világa, dinamikája, hangulata mind-mind ismerős ezerféle más moziból, nincs példásan megírva vagy eljátszva.

De ha nem is példás, a kivitelezés mindenképpen kimeríti a korrektség fogalmát. Gregory Hoblit profi rendező, jó néhány jól csengő címmel a tarsolyában, igazából meglepő is lett volna, ha valamiért épp a Gyilkosság online-t szúrja el, vagy nézi be bárhogyan is. Talán ha valami sántít, az a szereplőgárda – én hiányoltam a nagy neveket, mármint a Diane Lane-nél is egy fokkal nagyobb neveket, még magasabb ligából érkező színészeket.
Na de van ám itt egy nagy-nagy pozitívum, aminek a valódi feldolgozásához nekem is vissza kell magam repítenem kicsit az időben: ez a film 2008-ban készült, de az internetes társadalom működéséről, lehetőségeiről, esetleges vadhajtásairól és az ezekből fakadó szörnyűségekről megdöbbentően pontos víziót vázol fel. 2008-ban emlékeim szerint mi (kortársaim és én) az MSN-en csüngtünk, vagy már épp nem csüngtünk, kalózkodtunk teljes gőzzel, valószínűleg akkor már pornóhoz is könnyen hozzá lehetett férni, de szerintem kevés volt a fantáziánk ahhoz, hogy az internet efféle sötét bugyrairól akárcsak elképzeléseink is legyenek. Nyilván nem nagy innováció a gondolat, hogy a net használható az itt bemutatott módon, az sem, hogy a közönség, a tömeg erre úgy reagál, ahogyan a filmben látjuk (hiszen itt végeredményben a bulvármédia és a valóságshow-kra alapozott modern televíziózás egyfajta kiterjesztése történik meg, más eszközökkel és kidöntött határkövekkel), de a szembesítő erő, amit mindez a nézőre gyakorolhatott 2008-ban, azért elég elrettentő!
És nem is jártak rossz nyomon a készítők, hiszen ma már nagyjából biztosra veszem, hogy létezik a dark webnek akár efféle dolgokkal is teletömött szeglete, ugyanakkor meglepő és kivételesen felüdítő fejlemény, hogy a nagy platformok által buborékokba kényszerített emberek, avagy a társadalom túlnyomó többsége ehhez aligha fér hozzá. Az más kérdés, hogy ez is a szabadságunk lekorlátozásából fakad, de hát lássuk be, a lakatlan vadonba települő tömegek mindig megteremtik a maguk írott-íratlan szabályait.

Okos és szellemes film, ám mint nyomozós thriller, inkább csak korrekt – jó nyomon jár a mondanivalóját, feldolgozott problémáját illetően, ezt pedig muszáj süvegelni. Gondolkodom, mi lenne a legkorrektebb pontszám, de ez most úgy hetes, hogy bizonyos körülmények között lehetne nyolcas és hatos is.

Alapvetően nem volt rossz, sőt miután a miértek kiderültek kicsit megváltozott az én hozzáállásom is a témához. Hát igen. A mondanivalót már több film is elmondta, manapság nagyon divatos lett az arcunkba vágni, hogy milyen társadalomban is élünk és merre felé is haladunk, de tenni továbbra sem tesz senki semmit. Mindenki tudja, hogy szar, aztán legyint egyet és megy tovább.
Egyszer meg lehet nézni, remélem ötletet nem ad senkinek hasonló elkövetésére… Amikor ilyen „innovatív” filmeket látok a félsz mindig egy kicsit mindig bennem van, hogy mi van ha valakinek megtetszik az ötlet. Elvégre volt, akinek a Dirty Dancing is elég volt, hogy öljön.

A leírás alapján valamiféle Fűrész-hangulatot vártam, és valamilyen szinten meg is volt, mert a gyilkosságok kivitelezése tényleg kreatív volt, és üzenettel is bírt, de… kevés volt. Vártam volna több „bemutatót”, izgalmasabb részeket, de valahogy nem tudott megugrani a film, és egyszer csak azt vettem észre, hogy vége lett mindennemű csattanó nélkül, pedig volt benne ígéret.
Nem mondom, hogy rossz, de egyszer bőven elég, annak viszont remek kis nyomozós krimi.