Gépállat SC (2001) 73% 40★

Kicsit többet vártam tőle. Sokan dicsérték, de ez egy nagyon egyszerű film. Egyszer elég látni. Vinnie Jones és Jason Statham miatt érdemes belenézni.

Megtaláltam a második olyan filmet (az első a Jöttünk, láttunk, visszamennénk), aminek az amerikai feldolgozása jobban tetszik, mint az alapmű. Ez sem rossz, de a Csontdaráló, annak ellenére, hogy Adam Sandler játszik benne, sokkal jobban ki van gondolva, mint ez. Az is közrejátszhat, hogy ez inkább a meccsre fókuszál, míg a feldolgozás a felkészülést (lásd: töketlenkedés) favorizálja, és bár mind a kettőm jókat lehet röhögni, nekem a második jobban bejön, pedig hangsúlyozom: Utálom Adam Sandler-t :D

Én nem szeretem a focit. De ez a film nagyon bejött.
Tetszett a környezet kidolgozása. Mert nem vitte túlzásba a börtön kifigurázását, nem egy röhögős paródiát kapunk, sőt, néhol nagyon is kemény fegyőri túlkapást és szadizmust, mégis a szituációnak van némi tragikomikuma, ami miatt egy sor vicces könnyedséget bele lehetett integrálni.
A karakterek néhol sablonosak, de a színészi munka olyan élettel tölti meg őke, hogy élmény nézni.
A föszereplő Vinnie monjuk küzd a fapofa meg a szenvelgés között és az utóbbi nem megy neki túl jól.
A bolondok és viselkedészavarosak elég jól sikerültek.
A primet mondjuk egyértelműen Statham viszi, aki ugyan elég kis szerepet kap, de zseniális, ahogy hülyét csinál magából ez a fickó. A fantázia látomásai és a táncolós jelenetei olyan energikusak és könnyedek, hogy szinte hiányzik a későbbi filmjei precíz, kiszámított verőgép karaktereiből.
A zene nagyon jó hangulatfestő volt és adott valami sajátos hangulatot a zenei átúszás teljes hiánya. Amikor vágott a kép, ugyanolyan élesen vágott a hang is. Ez teljesen visszaidézte a korai Guy Richie filmek lendületesen vágott montázsait.

Ebben a filmben láttam először Vinnie Jones-t olyan 2005 táján.
Ebben a filmben láttam először Jason Statham-et is.
Emlékeimben egy poén focis film élt, és hogy tetszett, így amikor IMDB azt mondta, hogy 6,5, akkor egy kicsit elbizonytalanodtam.
De a fene egye is meg, Guy Ritchie All Stars, megpróbálom megint.

A film sztorija faék egyszerűségű, egyszerű a mondanivaló, a dráma, egyszerű a végkifejlet, az ember nem is ezért nézi, hanem a humor és a foci miatt. Ahogy a szedett-vetett sittes társaságot összetartja egy sport, egy cél. Ahogy a foci néha átmegy bunyóba, és ahogy Statham nem mond 5 mondatnál többet, mégis az egyik legpoénabb alakítását hozza.
Az egész egyébként meglepően bulis, a zenei részek nagyon jól kidomborítják a humoros részeket, a lassítások ízlésesek, a vágások jók. Egyértelmű, hogy nem való mindenkinek, de én személy szerint örülök annak, hogy a nosztalgiaszemüveg nélkül is tetszett.

Hát nem tudom. Jópofábbra számítottam, de nem csak azzal volt bajom, hanem néha olyan fura volt nekem. Furán volt összevágva vagy hogy mondjam. Mondjuk annak ellenére, hogy nem bírom a focit, ez még mindig jobban bejött, mint a később látott eredeti verziója. De nem igazán fogott meg. Na jó, Statham azért jópofa volt, ilyen szerepekben bírom. :)

Egy órán keresztül nem vígjáték, hanem dráma.