Egy háromfős reykjavíki társaság egy eldugott vidéki kisvárosba érkezik, hogy felújítsanak és vendégházzá alakítsanak egy régi épületet. A háznak azonban sötét múltja van, amire furcsa és rejtélyes történések, beazonosíthatatlan hangok vezetik rá az új lakókat. A megmagyarázhatatlan események új… [tovább]
Emlékszem rád (2017) 68★
Szereplők
Kedvencelte 2
Várólistára tette 91
Kiemelt értékelések
Hát nem volt olyan rossz film, bár annyira ijesztő sem, pedig horrorfilm. Az eleje nagyon lassan indult be, legalábbis szerintem. Talán kicsit az zavart meg benne, hogy egyszerre nyomozott a pszichológus meg a zsaru nő, és közben futott egy másik száll is a trió megszállt egy lakatlan, elhagyatott, mindentől távol, ahol még térerő sem volt, helyen. De aztán a közepe, és a vége felé kezdett kibontakozni a sztori, és lassacskán fény derült egy két dologra, ami felett el siklottak. Kiderült, hogy spoiler spoiler Egyszeri megnézésre pont alkalmas, nem volt olyan eget rengetően rossz, de a könyvet még nem olvastam, így nem tudom mennyire tér el a törvény a könyvtől. A látvány a helyszínről nekem tetszett.
Teljesen random ötlet volt, hogy üljünk be moziba, magáról a filmről se tudtunk sokat, csak láttuk, hogy horror, szóval miért is ne, próba szerencse. Szerencsére jól választottunk. :)
Tetszett, hogy két szálon fut a sztori, és ahogy nézed, szép lassan összeáll a fejedben a kép, hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze. Mert persze minden mindennel összefügg.
Imádtam ezt a borongós, komor hangulatot, a helyszín és a para zene pedig rátett egy lapáttal, a régi, fekete-fehér bejátszásokról nem is beszélve.
Jó, persze a karakterek itt is tipik horrror szereplők, én például ahogy észreveszem, hogy valami nem oké, és lehet hogy mégsem vagyunk egyedül ebben a lakatlan kis faluban, már csomagolok is, és 5 percen belül ott sem vagyok, az tuti. Ezek meg persze egyedül indulnak felfedezőútra az ősrégi, sötét, para házikóban, hogy megnézzék, honnan jön a fura zaj… na már most, hacsak nem vagy szuicid hajlamú, VAGY totál hülye, VAGY egy horrorfilm egyik szereplője, nem csinálsz ilyet.
Mindegy, a lényeg hogy tetszett, egy kis borzongást szerettünk volna, és azt meg is kaptuk.
Utánanéztem a könyvnek is, ahogy észrevettem, változtattak rajta egy-két dolgon spoiler , ami felkeltette az érdeklődésem, szóval valószínűleg arra is sort kerítek majd valamikor. Érthetetlen, miért nem olvasok soha skandináv krimiket (bár ez szerintem pont nem krimi), ha ezek ennyire jók. Ezen változtatnom kell.
nem elég, hogy dögunalom, de akkor még az a B zene hozzá, ami gondolom a hangulatot hivatott aláfesteni, de engem csak idegállapotba hoz az ilyen, szóval… =_=
Próbál misztikusnak tűnni, de inkább csak zavaros, mintha hiányoznának részek a filmből. Ezzel szemben az izgalomfaktor vagy a feszültség a tökéletesen eltűnt az izlandi ködben. Jó szándékkal közepeske.
Két részletben néztük meg, vagyis én, mert a barátom az első felén elaludt és nem volt hajlandó folytatni mondván a másodikon is elaludna. Én kibirtam a második felének a végéig de utána is aludtam egy nagyon jót.
Unalmas volt. Semmi izgalom. A vége se rázott fel, nem ajánlom…
Az eleje tényleg zavaros volt, nem érzettem a kapcsot a két szál között, de amint kibontakozott előttem a történet, úgy éreztem borzongást a gerincem tájékánál.
Egyrészt jó volt, tetszett, ahogy minden kapcsolódott mindenhez, ezért reményeim szerint egyszer a könyvet is a kezembe veszem.
Viszont a horrortól egy ideig távol tartom magam. :)))
Hm, az értékelések alapján többet vártam, de talán csak az én elvárásaim voltak túl magasak. Nálam amolyan egyszer nézős, 0 ijesztő faktorral, és semmi eredetiséggel, ilyesmit láttam már nem is egyszer.
Yrsa Sigurdardottir írt egy kimondottan jó történetet, amit tényleg a horror kategóriába lehet sorolni. Aztán ebből készítettek egy piszkosul rossz forgatókönyvet. Hogy miért, az számomra kész rejtély. Pedig minden adott volt ahhoz, hogy teljes egészében meg tudják valósítani az eredeti sztorit. Ajj, de kár érte! Annyira dühös vagyok!
Ehh… ez egy olyan történet, ami a könyvlapokon valószínűleg nagyon jó lenne (nem olvastam a regényt), de filmen kusza, erőltetett, klasszikus „sokat akar a szarka” kompozíció, ami nehezen tudja megértetni magát a nézővel.
Iszonyat lassan indul be, de legalább az operatőri munka, meg a tájak szépek benne. Két szálon fut a cselekmény, ami ebben a formában most kicsit zavaró, hiszen csak a végén, egy csattanóban derül ki, hogy miért volt erre szükség, de amúgy a majd' 2 óra alatt egy pillanatra nem nyújtja oda a nézői mankót.
A vége amúgy tetszett, csak… erre felépíteni az egészet, hát… nem tudom, én többet vártam volna, vagy valami igazán nagy bummot, de igazából nem volt az. spoiler
Egyébként a természetfeletti szálat abszolút ki lehetett volna hagyni, anélkül egy kevésbé pörgős thrillert kaptunk volna nyomozással, mert rejtélykibogozással. Igaz, ebben az esetben nagyon ügyes narráció kellett volna, hogy a film képes legyen megértetni a nézővel, mi történt a többi szereplővel, de úgy látszik, egyszerűbb volt a könnyebb utat választani.
Áh… nem tudom, tényleg nem, hogy ez most jó volt, vagy nem, de a vége miatt nincs szívem lepontozni.
Szerintem ritka, sőt hamar gyenge volt. Az első fél óra után tudtad, hogy mi fog történni, ki éli túl, ki nem és vajon a két szálnak mi köze egymáshoz.
Annyira rémes nem volt, de többet nem nézném meg, az már egyszer biztos…