Egyenesen Comptonból (2015) 83% 56★

Még apukám vezetett be a rap, hipp-hopp világába egészen kis koromban, akkor még fogalmam sem volt a szövegek értelméről, csak bólogattam az ütemre. A zenei ízlésem a szüleimnek köszönhetően elég vegyes és színes. A legközelebb a szívemhez mégis a hipp-hopp, rap áll. Az N.W.A egy új stílust hozott létre ami nagy hatást gyakorolt az emberekre az ő idejükben. Mindegyik előadó külön külön is egy bomba, együtt meg akkorát szóltak mint egy atombomba! Hihetetlenül tehetségesek voltak/ ill. vannak. A stílusuk és amit együtt alkottak az egyedi és örökké fennmarad.
A filmről pedig annyit, hogy tudni kell hozzá egy kis háttér sztorit is, hogy összeálljon a kép. Jó magamnak is utána kellett járnom egy két dolognak, de számomra akkor is élvezhető volt! Nagyon jó volt látni, hogy honnan indultak, s mivé lettek. Hogyan viszonyultak egymáshoz. Például Ice Cube és Ezay-E kapcsolatát mennyire befolyásolta a pénz…
Végül is, alakult, ahogy alakult az életük jó s kevésbé jó irányba, maradandót alkottak mint együtt és külön-külön is. A mai napig hallgatom a zenéiket.
Dr. Dre besegített a forgatáson, mint a színésznek aki őt játszotta mint a sztori hitelességében is.

Érezhetően ki volt ez színezve. Főhőseink számomra túlságosan pozitív karakterek voltak, hogy szentírásnak vegyem a film minden percét.
De ettől függetlenül nagyon élveztem. Nem a személyi szálra fektettem a hangsúlyt, hanem a zenére. Ki, hogyan, meddig jut? Együtt, egyedül, stb.
Jó zenék, egy valóságnak nem 100%-ban megfelelő történet. Tetszett. :)
https://www.youtube.com/watch…
U.I.: Szerintem soha életemben nem hallottam ennyiszer azt a két szót, hogy shit és dope. :D spoiler

Már egy pár hete szóba jött ez a film, amikor a bátyámmal beszéltem (ő már látta egy párszor), azóta tervezgettem, hogy majd valamikor megnézem. Ma bedobott egy videót Comptonról, és azok után úgy döntöttem, hogy még ma megnézzük.
Nagyon keveset tudtam a filmben szereplőkről, alapjáraton nem is az én zenei műfajom. De voltak számok, amiket ismertem (egyértelműen a Fuck Tha Police), és nagyon sokat meg is szerettem ezután a film után. Jelenleg is egy lejátszási listát hallgatok tele velük.
Mivel nem ismerem mi történt, milyen emberek, mi volt stb. így nem tudom úgy nézni a dolgokat, hogy hogyan is állították be a srácokat. De én imádtam minden percét, főleg az első felét.
Valamint megemlíthetem azt, hogy Dre-nek milyen helyes színészt választottak? Hát én oda és vissza voltam. Na meg Ice Cube fia tiszta apaja :D
Ja meg bőgtem, sokat.

Másodszorra nézve is izgalmas. Az egyik kedvenc életrajzi filmem! :)

Kellett ez a film nagyon, az egyik legnagyobb hop-hop-bandáról. Nem vagyok nagy hip-es, de azért sok olyan szám volt, amiket én is ismertem már és jó volt ezeket visszahallani. Meg úgy effektíve megismerni a történetüket a későbbiekben szólóként is brillírozó előadóknak.
Nyilván ezek csak részletek voltak és sorozatot is indíthattak volna, azért tetszett ez a kis betekintés ebbe a szubkultúrába.
Az meg külön megzavart de tetszett is, hogy Ice Cube-ot a fia játszotta, akire az hittem, hogy fiatalító CGI van az arcán. :)

Nagyon tetszett a film. Nem tudom mennyi a valóság belőle, de rengetek mindent nem tudtam. És persze nagyin jó volt nosztalgiázni, régen sokat hallgattam ezeket a zenéket .. ( azaz sokat ezek közül) szerintem nem rajongóknak is érdekes lehet a film és a képvilág is szép és színvonalas.

Amikor először láttam ezt a filmet akkor nem éreztem nagy durranásnak. Most második megnézésre viszont teljesen átjött. Ahogy előttem is írták túl pozitívak a szereplők pedig tudjuk, hogy a valóságban nem voltak igazán jó fiuk. A zenék nagyon jók voltak (pedig a hip hop nem igazán az én műfajom), nekem tetszett a film.

Azért az vicces, hogy most hirtelen mindenki a legnagyobb N.W.A fan lett, de ha feltennél nekik egy Ice Cube lemezt fujjognának. Na nem mintha én akkora szakértő lennék, de állítólag tényleg egész sok köze volt a valósághoz.

Az elejétől a végéig nagyon tetszett. Imádom ezt a stílust, imádom Dr.Dret, Ice Cube-ot és az igazi „eredetieket”. Pontosan ezért volt nagyon jó betekintést nyerni egészen a gyökerekig, hogy honnan is indult az egész.
Azt hiszem tökéletesen bemutatták, hogy abban az időben hogyan bántak a feketékkel még akkor is, ha valóban nem tettek semmit. Jó volt nézni, hogy milyen utat jártak be, hogy honnan indultak és meddig jutottak és, hogy aztán hol vannak most.
Imádtam! Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Hibái ellenére ez egy zseniálisan jó film, a műfaj egyik legnagyobb hatásairól. Az való igaz, hogy bőven maradtak ki részek, még olyan is, amik egyes előadókra rosszabb fényt vethettek volna. De 11 évet 2 és fél órában se lehet elmesélni, főleg ha ilyen sűrű és egy idő után szerteágazó. De szerintem jól mutatta be a dolgokat, még ha a második fele a filmnek valóban kicsit kapkodós is. Én külön örülök annak, hogy nem egy biopic-be bújtatott anti-rasszista filmet csináltak belőle, hanem egy rendes biopic, aminek része volt a rasszizmus is, így kihagyhatatlan is. A rendezés és a színészek is kitűnő munkát végeztek, bár az elején fura volt a sok ismeretlen (és a valód személyekhez nagyon hasonlító) arc között Giamatti. De azért ő sem okozott csalódást, ahogy máskor sem szokott.
A zenéről kár is beszélni, klasszikus és korszakos számok sorakoznak fel, amik ma is megállják a helyüket és jó volt nosztalgiázni.