Egérmese (Egérmese 1.) (1986) 78% 42★

Nagyon szeretem a meséket, de ezt olyan szenvedve néztem végig, hogy magam is alig hiszem el, hogy ezért gyerekkoromban odavoltam. Az egész történetet túl komornak éreztem, és ez nem lenne baj, ha az egész mese aladt nem akartban volna eret vágni …Az, hogy van benne egy vegetáriánus macska ért pár csillagot, mert őt kedveltem egyedül. Terveztem, hogy megnézem az összes további részt, ha már ezt újra nézem, de inkább passzolom.

Egyáltalán nem nyert meg magának ez a mese. Nekem túl sötét és kusza. A rajzolása sem tetszik.
A duett, amit a két testvér énekel, pedig rettentő hamis. (Lehet, hogy csak magyarul. + Tanya hangja egyenesen olyan, mint egy bakfis fiúé.) Fievel amellett, hogy cuki, sokszor idegesítő is. Egyetlen kedvenc karakterem Tigris, a vegetáriánus macska.

Mint minden Don Bluth film, ez is egészen varázslatos… és egyben nyomasztó és igencsak horrorisztikus. Az őrjöngő vihar az óceánon (hogy arca van a víznek) és az óriási egérszörny-robot a végén elég komoly traumát okozott nekem. :D

(És Kozák macskák, Jézusom! https://viewerscommentary.files.wordpress.com/2014/03/a… )

Ahhoz képest, hogy spoiler, majd úgy folytatódik, hogy a kivándorlók a hajón sorra elmesélik, spoiler, a végére rendkívül derűs mese kerekedett belőle. Mondjuk, nem is tudom, mit vártam Don Bluth-tól, aki már zsenge gyermekkoromban komoly csapást mért az érzelmeimre az Őslények országa nyitó-, aztán pedig a Minden kutya a mennybe megy zárójelenetével. A vegetáriánus macska (Dom DeLuise hangján) és a francia galamb (Christopher Plummer, francia akcentussal) adott egy kis szükséges humort az egyébként kicsit keserédes történethez.