Esküvő utáni lagzi a Balatonon. Felhőtlen ég, felhőtlen jókedv. Az alkohol és az egyre baljósabbá váló események közepette lassan derülnek ki a furcsa viszonyok: mindenkinek van köze valakihez a hajón. Éjfél előtt a legénységnek magányos fürdőzőt kell kimentenie a vízből. Vajon bajban van, vagy… [tovább]
Várólistára tette 13
Kiemelt értékelések
Londonna
1 hozzászólás
Végre valami, ami csodásan kifigurázza az esküvőket / lagzikat!… Rettenetesen jól szórakoztam. Az egyedüli, amit ezzel kapcsolatban sajnáltam, az a vőfély személye. spoiler :D
Ami még nagyon tetszett: ezek a pszichológiai alaptípusok. A matekozás, hogy ki milyen, és, hogy miért. Erre épül konkrétan az egész színdarab, kifejezetten jól…
Túl sok karakter van, hogy mindenkin végigmenjek, úgyhogy nem is térek most ki mindenkire, pedig kb. tanulmányt lehetne írni ezekről a szerteágazó viszonyokról… Hosszan.
A Luca-Laci páros mellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni, hiszen ők vannak az abszolút középpontban. Az is igaz, hogy spoiler nélkül nem lehet érdemben értekezni róluk… Maradjunk annyiban, hogy ők nem lettek a kedvenceim. És nagyon nem értek egyet azzal, ami az ő részükről kijött a sztori végén. spoiler A Dávidos dolog meg nagyon fel lett fújva. Mármint, a csaj részéről. Eleve az az öngyilkossági kísérlet… Jó, én elhiszem, hogy van ilyen, csak fel nem tudom fogni, hogy ennyiből hogy jut el valaki odáig. Ilyen röhejes kis semmiségből. (Mondom én, hogy tőlem távol állnak ezek a szalmalángos tiniszerelmek.) Viszont konfliktusnak teljesen jó, meg hát tényleg van ilyen, na, erről is kell beszélni…
Aztán. Mira. Júúúj, hát nagyon bírom. :D A 17 éves kismama az egyik legjobb arc a násznépből. És nagyon érdekes volt, ahogyan beemelték általa ezt a spirituális (angyalos) szálat is, meg, ahogy ezt folyamatosan tovább és tovább szőtték, és végül ezzel adtak egyfajta keretet az egésznek…
Zsófit úgyszintén csíptem, bár nem tagadom, először meglepett sokkolt, amikor hirtelen „átment Popeye-be”… :P Szerettem őt amiatt is, mert – a nagydumát leszámítva (még úgy is, hogy engem is konkrétan lecsőrikéztek már :D) – jómagam is hasonlóan működöm. Figyelem az embereket – kellő távolságból – és találgatok, elemezgetek.
A férfiak közül egyértelműen Gergő áll hozzám a legközelebb. NEM a megformálója miatt, hanem tőle függetlenül is. A való életben is ilyesmi emberekkel szimpatizálok, pszichiátriai kezelés ide, pszichiátriai kezelés oda… :D
Visszakanyarodva kicsit a történethez: itt aztán tényleg van mindenféle lelki nyomor… Lehetne licitálni, ki a „nagyobb lúzer”. Jól vannak keverve a lapok, a kártyavár pedig azonnal elkezd dőlni, amint az egyik elem egyszer csak váratlanul megborul…
Jaj, és még egy gondolat: meglepően kellemesek a zenék! Igen, ez kérem szépen egy ÉLŐ zenés éneklős előadás!… Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: Robbie Williams, Elvis Costello, Katona Klári, Kis Grofó, Demjén Rózsi, Charlie…
A Kis Grofós poén a darab végén pedig… egyszerűen szen-zá-ci-ós! :'D
Népszerű idézetek
Londonna
♪ Egyszer volt,
Most is itt van minden,
Mi egyszer volt,
Vállalom vagy titkolom,
Mégis volt,
Mi jött és elhagyott,
Mindez én vagyok.
Egyszer volt,
Törött padokra tépett ősz hajolt,
Vetetlen deszkán tudatlan boldogság,
Az első jégvirág… ♪
