Turai és Gál, a sikeres színműíró-páros új operettjük zeneszerzőjével, az ifjú Ádám Alberttel érkezik a Riviérára, hogy meglepjék Balogh Annie-t, a primadonnát. A fülig szerelmes Ádám a menyasszonya melletti szobát kapja; ám épp, mikor a három barát készül kinyitni a szobákat elválasztó ajtót,… [tovább]
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (2010) 1★
Képek 16
Szereposztás
Kovács Zsolt | Turai |
---|---|
Kelemen József | Gál |
Takács Géza | Ádám |
Grisnik Petra | Annie |
Kocsis Pál | Almády |
Szvath Tamás | titkár |
Karácsony Tamás | lakáj |
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Ha nem tudná az ember előre, hogy ez egy Mohácsi rendezés, akkor is rögtön rávágná már az első 3-5 perc alapján. Annyira tipikus, annyira egyedi, annyira jellegzetes, hogy az már zseniális. (Nem hiába a kedvenc rendezőm.) Szóval, rögtön elkapott itten éngemet a fíling, és széles vigyorral ültem végig ezt a három órát…
Ahogy a minap is, úgy ma is jó volt visszacsöppenni azokba az időkbe, amikor Kaposvárnak még volt érdemi társulata, érdemi dolgozói, és méltán híre, neve. Akkoriban még érzékelhető volt az a Jelenség, amit a kiváló ízlésű színházba járó közönség értett és értékelt. Elismert…
Üdítő volt ezt a csapatot együtt látni lüktetni, vibrálni, olyan ismerős volt, olyan igazi, olyan „hazai”. A miénk. Én ezekre az emberekre / nevekre a mai napig irigyen és önző módon csakis kaposváriként tekintek. Ők a mieink voltak. Csak a mieink, na. És nekem ma is azok, még ha meg is szakad a szívem, hogy az ország különböző pontjaira kell / kellene menni azért, hogy egyiküket-másikukat ismét láthassam.
Kovács Zsolt különösen fájó pont a számomra, még akkor is, ha ő vissza, visszatalál. Fantasztikus színész, akit én csak úgy hívok, hogy a magyar Jeremy Irons. Élvezet nézni, élvezet hallgatni, a jelenléte masszív és sugárzó. Imádom minden rezdülését, ami komédiában és drámában is komoly csúcsokat döntöget.
Dicsérhetném amúgy a többieket is, megérdemelnék, de nem akarok csapongani, szóval tényleg csak annyit tudok mondani, hogy tisztelet és kalapemelés mindenkinek.
Karácsony Tamás jelenléte pedig – ahogy tegnap Szula Lászlóé – szintén elszomorított. Tragikus távozása közülünk nagy veszteség, s a mai napig olyan hihetetlen. (Őt ráadásul nekem is volt szerencsém ismerni, így hát még inkább kesergősek azok a jelenetek, ahol feltűnik.)
Népszerű idézetek
– Fél óráig nem bírod ki, hogy ne beszélnél színházról. Színészekről, darabokról… Van más is a világon.
– Nincs más. Drámaíró vagyok és ez nagy átok.
– A legjobb drámaíró mégiscsak maga az élet, nem?
– Persze. Mert nem veled írja a darabjait!