London, az 1950-es években. A West Enden egy nagy sikerű színdarab filmváltozatát készítik elő, egészen addig, mígnem a hollywoodi rendező gyilkosság áldozatává válik. A sokat látott Stoppard felügyelő és a bizonyítási vágytól fűtött újonc, Stalker közrendőr kapják az ügyet, ám csakhamar egy… [tovább]
Ecc, pecc, ki lehetsz? (2022) 207★
0 díj · 1 jelölés · Snitt-díj-jelölt 2023
Képek 9
Szereposztás
Kedvencelte 5
Várólistára tette 152
Kiemelt értékelések
A kezdet még uncsinak tűnt nekem, elég lassan indult be, és a folytatás sem igazán volt pörgős, de ahogy bonyolódott a dolog, annál jobban megfogott engem, és már egyszer kétszer el is nevettem magam rajta. :D Az 50-es évek hangulata is tetszett, a havas helyszín miatt kicsit féltékeny vagyok, mert se tavaly, se idén nem volt rendes havazás, de nagyon jó volt látni. :-D Az egész tök hangulatos volt, nem az a bonyolult krimi-thriller nyomozós sztori, leginkább viccesre, poénosra, a maga műfaja kifigurázására alapszik, és a történet se túl bonyolult, kvázi már az elején spoiler Annak ellenére, hogy lagymatag a kezdés, pont ez a jó benne, nem sietnek el semmit se, szépen haladnak a sztorival, nekem nagyon bejött a nagyon is bizonyítani vágyó Stalker közrendőr karaktere, tök jól működött az ellentétével, az életunt Stoppard felügyelővel a párosításuk jó pofa, szerethetőek így együtt, és szórakoztatóak is. A többi karakter is nagyon jól odatette magát, elsőre mind gyanús volt, de aztán csak rájöttem ki volt a tettes, annyira kézenfekvő volt, spoiler A könyvet még nem olvastam, és a színházi darabot se láttam sose, úgyhogy nekem ez újdonság volt a sztori, de a könyvet már kívánságlistáztam, imádom Agatha Christie munkásságát, és tuti el is fogom olvasni. :D
Nekem nagyon nagyon tetszett! Kellemes meglepetés volt!
Agatha Christie és krimi rajongóként is nagyon nagyon élveztem!
Humoros volt, a színészek nagyon jók voltak, szerethető karakterek.
Kellően kifigurázza saját műfaját a film, nagyon okos csavarokkal.
Nekem a Tőrbe ejtve (Knives out) jutott róla eszembe.
Kellemes kikapcsolódás volt, a képi világa is szuper volt. Nagyon tetszettek a különböző kamera beállítások és szemszögek váltakozása (objektív-szubjektív).
Tökéletes őszi film az én szememben! :)
Korrekt módon tálalt, szórakoztató, kicsit a műfaj paródiájaként is szolgáló 'whodunit', remek szereposztással és érdekes fordulatokkal. (spoiler) Mostanában rengeteg darabnál hozom föl, hogy „Nekem picit lassú volt…” és ennél is hasonlót éreztem, de különösen örültem, hogy ezt nem próbálták fölöslegesen 2+ órásra nyújtani. Stoppard mellett egyébként Stalker rendőrt is kedveltem. Saoirse Ronan aranyosan hozta ezt a beszédes és sokszor talán túl közvetlen figurát.
Ahogyan azt ebben is közlik velünk, egy krimi általában hamar elfelejtődik, miután már tisztában vagyunk a gyilkos kilétével, így ez sem váltja meg a világot, de egyszeri kikapcsolódásnak teljesen megfelelt és az efféle történetek kedvelőinek bátran ajánlom megtekintésre.
ui.: Jól gondolom amúgy, hogy Harry Dickinson a Jurassic Park-ból is ismert, de itt még persze fiatal Richard Attenborough-t alakította?
Nem rossz, nem rossz, nem is jó. És ez nem amiatt van, mert én és Agatha Christie valahogy megőriztük saját halmazainkat metszetlenül. Sőt ujjongtam is, miután Kenneth Branagh bajuszkölteményes feldolgozásait nem tudtam kihagyni, de nagyon kívántam, hogy bár kihagytam volna. Mert való igaz, minek is megcsinálni ugyanazt egy kicsit nem ugyanúgy? Tudom, annak is van értelme. De több érv szól amellett, hogy forgassuk ki, dobjuk fel, gyúrjuk át. És pláne hogy ne vegyük annyira komolyan magunkat. Az alkotók ezt nagyon jól tudták, és frankón el is szórakoztattak, de az igazi plusz, amitől ez a film emlékezetes lehetett volna, minden eleméből hiányzott.
Az Ecc pecc, ki lehetsz? nagyon fog tetszeni azokak, akiknek egyszer már elege lett a nyakatekert gyilkosos történetekből, ezért hamar leszoktak a fogyasztásukról. Ők fergetegesen jól fognak szórakozni, de aki az Agatha Christie-regények meg úgy általában a klasszikus krimik szerelmese, nem lesz elégedett, mert a film végeredményben csak vicceskedve odamutat a whodunitnak, de nem mutat jobbat helyette.
Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2022/09/23/ecc-pecc-ki-lehets…
Rockwell jópofa volt, amúgyis miatta akartam nézni. + így a jelenetek is jópofán voltak előadva, a Négy szoba jutott róla eszembe. mondjuk azt is 1000 éve láttam, de mintha ott lettek volna így összevagdalva jelenetek…
mindenesetre még így is untam. játék mellett… azt hiszem ez a fajta krimi se az én világom… :s
Ettől függetlenül, aki szereti a korszakot, valamint a whodunit krimiket és nem veti meg azt sem, ha egy mű mer saját magán élcelődni, akkor érdemes megtekinteni a filmet, ugyanis a műfaj szerelmesei számára egy üdítő, várakozást csökkentő szomjoltó lehet az Üveghagymáig, de egyébként, ha nem rajongunk annyira a klasszikus krimiért, valamint nem jön be nekünk a Wes Anderson-féle megközelítés, és nem kívánunk biccenteni az irodalmi adaptációk kliséin mélázó metapoénokon, vagy a korszak kikacsintásain akkor nyugodtan kereshetünk másik szórakozást is, mert a szikra hiányzik ebből a műből.
Értékelés: 6/10
Én paródiának felfogva néztem végig – és annak kiváló!
Végig fenntartotta a figyelmemet, és helyenként jókat derültem rajta.
Sam Rockwell (aki miatt vártam a film megjelenését) hozta a tőle elvárható magas színvonalat.
A sztori is egész kellemes volt. Összességében jól szórakoztam!
Népszerű idézetek
Leo Kopernick: Agatha Christie's The Mousetrap, in my opinion, a second-rate murder mystery