Csapdában (2020) 72% 24★

Maga az alap konfliktushelyzet nagyon aktuális, és örülök, hogy hozzá mernek nyúlni a filmesek. Tetszett, hogy semmi sem volt fekete vagy fehér, a karaktereket és a szituációkat is jól árnyalták. A hangulata végig feszült, nem lehet előre tudni, hogy hova futnak majd ki az események, ez a film legnagyobb erőssége. Ugyanakkor nekem nagyon fura volt, hogy a lakótelep ennyire kihaltnak látszott. Szinte semmi hétköznapi élet nem volt, nem láttuk, hogy az ott lakók (a lázongókat leszámítva) hogyan reagáltak a helyzetre. Rohangáltak a látszólag teljesen üres házak között, bárhova bementek, ott nem volt senki, ami egyáltalán nem életszerű szerintem. Egyedül akkor láthattunk más szereplőket, ha arra kifejezetten szükség volt a történet vezetése miatt spoiler. Ez mondjuk hiányossága volt a filmnek. Továbbá azt sem igazán értettem, hogy spoiler Ezek ellenére erős film, ajánlom.

Érdemes megnézni mellé az Athéné (2022) filmet is, mert lényegében ugyanez a történet, csak a lázongók szemszögéből.

Döbbenetes film rengeteg gyűlölettel, erőszakkal, ahol semmi nem fekete vagy fehér.
A rendezés és a karakterábrázolás kitűnő.

-1 csillag a kutya miatt.

Mindenkinek ajánlom, aki egy izgalmas, elgondolkodtató alkotásra vágyik.

Nem rossz idotoltes, de sem feszessegeben, sem hangulati kifeszitettsegben nem hozta azt, amit elozetesen vartam. Mondhatni atlagos akciofilm.

Kőkemény film a rendőri brutalitásról és a faji feszültségről. Ha tényleges moziban, nagyvásznon néztem volna, a filmből áradó feszültség belepréselt volna a székbe. Online vetítésnél távolságot tudtam tartani, hogy ne üljön rám annyira a nyomás. Nagyvásznon nagyon ütős lehet ez a film. Az erőszak, ami árad a filmből, mind a rendőrök, mind a nem őshonos lakosok részéről, brutális. Az adrenalin az egekbe szökik.
A film egy képzeletbeli gettóban, Svalegårdenben játszódik. A rendőrpáros egy gyanús autót követ ide, ahova most épp nem ajánlatos betérniük egy fiú halála miatt. Hogy mi történt azon az estén a rendőri fogdában, csak pár rendőr tudja, Talib Ben Hassi viszont meghalt. Ez hatalmas feszültséget gerjeszt a gettóban, ahol elszabadulnak az indulatok. A két rendőr épp egy sötétbőrű fiút igazoltat (Mike Andersen túl is lő a célon, így sejthetjük azt is, mi történhetett Talib Ben Hassival), amikor rájuktalál egy csapat felbőszült fiatal. Így kezdődik a játszma, ahol a puszta túlélés a tét. Feszültség van a két rendőr között is, az elején felvázolt „jó zsaru-rossz zsaru” érzés a film folyamán megváltozik. Semmi nem fekete-fehér, ahogy egy sötétbőrű fiúnak sem kell feltétlenül vandálnak lennie. Ahogy elhangzik a filmben, „ha máshogy viselkednek valakivel, mint amilyen, lassan ő is elhiszi, hogy olyan”.
Nem tudom, mennyiben merített a film a valós dán körülményekből, de ha csak a töredéke igaz, akkor az északi demokrácia sem egy virágoskert. Egyébként George Floyd esetére emlékeztethet a film.
Még csak január van, de ez a film biztos bekerül az idei top 10 moziélményembe.

*A francia Nyomorultakat még nem láttam, állítólag az még jobb.
#scandi2021

A felütés igazán erős, vihar előtti csend ritkán ilyen baljóslatú. Rasszizmus a 21. században… aktuális téma, nem igaz? Ellentétben az amerikai álomgyár hazug píszi-kurzusával, az öreg kontinens filmiparának egy része láthatóan próbál szembemenni a trenddel. Persze az, hogy kezd nyílni a csipa, még nem jelenti, hogy száz százalékosan sikerült legyőzni a felkorbácsolt tengert. A szándék azonban mindenképp dicséretes.

Szóval a film első fele erős, izgalmas, akár még azt is megkockáztatom, hogy bátor.
A lendület azonban nem tart sokáig, ugyanis a második félidőben a forgatókönyvíró láthatólag megrémül a bátorságától és gyorsan áldoz egyet a didaktikusság oltárán. A gyorsan lezavart finálé sem sikerült a legjobban. Így aztán a maradandóság is elillan. Ennek ellenére erős atmoszférájú, izgalmas mozi a Shorta, aminek mondanivalója is van. A kritikán aluli és ötlettelenséget sugárzó magyar cím ne riasszon el senkit a megtekintéstől.