Bogosipda (2012–2013) 83% 7★

Az utóbbi időben nagyon hangulatfüggő volt, hogy milyen dráma tetszett, és a napokban úgy rám telepedett a bú, hogy faltam a részeket, amúgy nem hiszem, hogy ennyire elkapott volna a lendület a sorozattal. Korántsem hibátlan, mégis tudtam szeretni a tökéletlenségét. Egyrészt nagyon értékeltem, hogy a férfi főszereplőnk nem volt a tipikus tökéletes pasas, akiért csak olvadozni lehet, mert nagyon súlyos hibát vétett – bár efölött azért elég könnyen elsiklott női főszereplőnk, de mindeggggggggy, legalább nem a sokszor látott prűd férfi lett bemutatva, aki sokszor lenni szokott a mai koreai drámákban. Mert bizony Han Jung Woo sokszor jelét adta, hogy több fizikai kontaktust szeretne a hölgyikénkkel. Másrészt érdekes volt látni, hogy sokkal „belevalóbbak” voltak a készítők a bántalmazást illetően is, ugyan nem a képernyőn történt az ominózus eset, mégis nagyon sokat foglalkoztak vele és szerintem megfelelően bontogatták.
A fiatal szereplőket játszó színészek: WOW. 15 évesen ilyen átéléssel játszani és megformálni ehhez hasonló nyomorult karaktereket, le a kalappal. Olyan magasra tették a lécet, hogy a felnőtt szereplők színészeinek kevese tudta csak megugrani, vagy épphogy elérni. Yoo Seung Ho abszolút kivétel, nagyon felkavaró volt a játéka. Yoon Eun Hye végig unszimpatikus maradt a számomra, annyira eltért a Kim So Hyun adta Soo Yeon-képtől, hogy nem tudtam összetársítani a karaktert, akit játszottak, és ezt nem lehet arra fogni, hogy tragikus múltja miatt teljesen megváltozott a felnőtt énje. Nem ismerem a színésznő korábbi munkáit, de az ebben nyújtott alakítását egy sírdogáló kacsához tudnám hasonlítani. Ezt pedig egyáltalán nem rosszindulatból írom.
Kicsit jobban átgondolva, a csillagozásom jóindulatú, mert noha melodráma, néha átcsap szappanoperaszerű drámázásba, ami a végére már nekem is sok volt egy kicsit. Nem minden részlet került a helyére a nyomozást illetően, vannak érdekes motivációk is a karakterek részéről, a vége el lett nyújtva, ahogyan elvarrták a szálakat és elmondani nem tudom, mennyire vártam, spoiler Nem történt meg. Viszont mindezek ellenére marad a hét csillag. :)

Nem is tudom mit mondjak erről a sorozatról. Sztori egy talán jó indulatú 8-s, nagyon jó indulattal:P Egyik oldalról a sztori nem igazán összetett és még meglepetéseket sem tartogat. Nagyjából az első két-három részben összerakod ki hogyan , milyen formában és miért tette amit tett és utána várod, hogy szerencsétlen két főszereplőnk 15 részen keresztül lassan összerakják a képet. Két dolog biztos a szereplőink a Dunát is kiihatták, hogy ennyi vízveszteséget (lásd könnyek) után pótolják és ne száradjanak ki. A másik dolog pedig, hogy kegyetlenül ronggyá fagyhattak az egész forgatás alatt. Az rendben van, hogy esős és téli időszakban forgattak, de még a belső helyszíneken is rendesen látszódott a leheletük. Ezen kívül azért nekem voltak itt elég nagy hiányosságok spoiler
Ami emelte ennek az egész sorozatnak a pontszámát az a színészi játékok. A fiatalkori ének és a felnőtt ének is egytől egyig zseniálisak voltak. Talán a leggyengébb láncszem a női főszereplőnk volt. Yoo Chun-t bár minden sorozatában szerettem, mégis talán itt tette rám a legjobb benyomást. Hozta, amit kellett. Csóri karakterére a világ összes bánatát ráborították. Nagyon szerettem, ahogy a „barátnőjével” bánt :) Az az anya-fia kapcsolat ♥ Viszont van itt három másik színész/színésznő palánta, akik mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A két fiatalkori én zseniális volt és az összhang is közöttük. Valamilyen szinten sokkal jobb kémia volt a két fiatal között. Yeo Jin Goo itt még csak 15 éves volt … bámulatos, hogy már abban a korban is mit ki tudott hozni a karakteréből és ott van a fiatal lány szerepében Kim So Hyun:) mondjuk a Tale of Nok-Duban is szerettem már felnőtt szerepben. Legutoljára hagytam, a talán legbonyolultabb szerepünket . Yoo Seung Ho… istenem ez a srác… a Warrior Baek Dong Soo óta tudom, hogy tőle rossz színészi játékot nem kaphatunk, max a forgatókönyv lehet béna. Szerencsére eddig jól válogatott, remélem ezek után is megtartja jó szokását. Döbbenetes, hogy mindezt 19 éves fejjel játszotta el… 19. Az a kétségbe esés, az a szeretet éhség, az a ragaszkodás… soha senki nem tanította meg mi a jó és a rossz között a különbség.
Kinek? hát igazi melodráma, szóval olyan kezdjen bele , aki bírja a műfajt. Nálam mondjuk kétszer hatott meg annyira, hogy egy pillanatra elpityeredjek, de érzékenyebbek készíthetik a zsepit:P

Vegyes érzelmekkel fejeztem be a sorozatot, de még ennek ellenére sem tudnám azt mondani, hogy megbántam.

Bővebben: http://barbiolvas.blogspot.hu/2017/09/az-iro-se-tudja-m…