Back Arrow (2021–2021) 70% 3★

Az első részekben még egy alsógatya (pontosabban annak hiánya) volt a történet egyik sarkalatos pontja. Ezen jól szórakoztam, és nem is gondoltam, hogy a végén merre fordul a történet. Nem mondanám, hogy teljesen eredeti és hibátlan volt a történet, azonban nekem tetszett. A rajzolás, a képi világ, a harcok megjelenítése szintén jó volt, csak a csatahajók néztek ki bénán, mintha valami másodosztályú, fröccsöntött Transformers játékok lettek volna. A címszereplő Back Arrow lett a kedvencem. Annak ellenére, hogy amnéziásként semmit se tudott magáról, hatalmas önbizalommal, szinte vidáman vetette bele magát bármilyen küzdelembe. Bár néhányszor elkenték a száját, csak lassan csökkent a lelkesedése. Minden veszély ellenére számára az igazi próbatétel akkor jött el amikor szembesülni kellett azzal, valójában ki ő és mi feladata. Shuu Bit szintén nagyon kedveltem, bár a végére már úgy éreztem, hogy ilyen értelmi képesség már egy zseninél is túlzás. Volt néhány szereplő akinek jelleme kisebb (Fine Forte, Bit) nagyobb (Zetsu császár) meglepetést tartogatott. Végére már kissé idegesített, hogy a történet főgonoszát (és csatlósát) akárhányszor győzték le mindig visszatért. Bár ennek megvolt az oka, azért örültem amikor végre sikerült véglegesen kiiktatni. Egyébként az ő hangja tetszett messze a legjobban. :) Akiket viszont végleg ki nem állhattam, azok a „falusiak” voltak. Pár összevissza rohangáló gyerek, egy torzonborz öreg, meg egy totál passzív tömeg jelképezte azt a közösséget, amiért pár szereplő (Elsha, Atlee és részben Bit, valamit Arrow) az életét is áldozta volna. Na, ez nekem teljesen hiteltelen volt, kár volt a megrajzolásukba időt és energiát fektetni.