Karácsony este nagyszabású ünnepséget rendeznek a 120 emeletes felhőkarcoló lakói számára. A luxustoronyban mindenki az elegáns rendezvényre készül, az üzemeltetésért és biztonságért felelős személyzetet pedig teljesen leköti az érkező befolyásos vendégek kiszolgálása. Amikor egy baleset… [tovább]
Kedvencelte 1
Várólistára tette 48
Kiemelt értékelések
Coralie
Az egyik legjobb katasztrófa film, amit életemben láttam! Izgalmas, látványos, drámai, szóval minden van benne, ami kell. A szereplők szimpatikusak, a színészek igazán jól játszottak. Az érzelmes részek pedig könnyeket csaltak a szemembe. :'(
Tudnak jó filmeket készíteni a dél-koreaiak. :)
Minden tiszteletem a tűzoltóké, akik az életüket kockáztatják mások megmentéséért!
Emerson
Első dél-koreai film, aminek neki ültem és igyekeztem félretenni az aggodalmamat, hogy mennyire bírom cérnával az idegen nyelv okozta nehézségeket. Oké, hogy létezik hozzá felirat, de van egy olyan hülye szokásom, hogy én mindig a beszédre koncentrálok, a feliratra meg épphogy csak rápillantok, még akkor is ha nem beszélem az adott nyelvet, mert szavakat úgyis elkapok a beszédből, öööö… ez itt nem működött. De lapozzunk. Látványilag teljesen rendben volt a film (igaz, természetesen vaksötét volt, mert egy katasztrófánál alap, hogy akkor következik be, ha a Nap már nyugovóra tért. Ez valami egyetemes szabály lehet). Viszont enyhén szólva déja vu érzésem volt, mintha a Pokoli tornyot látnám csak más stábbal és kibővített büdzsével. Aztán rájöttem, hogy mégsem, mert ebben vannak olyan karakterek, akiket én még rajzfilmbe se raktam volna be, nemhogy egy katasztrófafilmbe (lásd 5 éves hülyegyerek szintjén tengődő szakács és idióta módján pattogó tűzoltó). Sajnos nem tudtam szimpatizálni egyik szereplővel se (még a szerencsétlenkedő egyedülálló apucival sem), így aztán részemről tök mindegy volt, hogy ki hullik el és ki nem. Nekem ez csak műdráma volt jókora sabloneseményekkel körítve, nem láttam valódi érzelmeket sem a sok rikácsolás közepette.
Maradok a Pokoli toronynál.
kkata76
Ez baromi izgalmas volt! Látványos, helyenként vicces, megható és végig feszült, úgy elröppent a két óra, hogy észre sem vettem, csak pislogtam, amikor vége lett. A vége felé kicsit túlheroizálták a dolgot az én ízlésemnek, ezeket az armageddonos „lassítva megyünk a világ megmentésére, nézzétek milyen f*sza csávók vagyunk” – jeleneteket nem szeretem, ezért az 1 csillag mínusz. Egyébként kitűnő karasztrófafilm.
Gwener
Az utolsó 1 perc nagyon megható volt.
Az egész film nagyon látványos volt és izgalmas, és aranyosan humoros.
A karakterekről nem sokat tudtunk meg, de azért volt akit nagyon lehetett utálni.
Néha fogalmam sem volt, hogy az épületben hol is járunk éppen, vagy hova tartanak a szereplők – de nagyon szurkoltam nekik. az üveghídon biztos nem mennék át, se nyugiban se vészhelyzetben
A levonás a durva hibákért jár: a főhősnő hófehér kosztümjén a film kb háromnegyedéig egyetlen folt/pecsét/ránc/szakadás/stb nincs, pedig ott szaladgál a katasztrófa kellős közepén.
b_vivi
A teljes értékelés megtalálható a blogomon: https://koreaekkovei.blogspot.com/2018/10/the-tower.html
„Utálom a katasztrófafilmeket. De tényleg. Egyszerűen nem bírja el őket a lelkem. A Pompeii volt az egyik, ami eljuttatott idáig, és azóta nem is nagyon nézek katasztrófafilmeket. Azonban (és itt a hangsúly) a nemrég megjelent Felhőkarcoló című filmet muszáj volt megnéznem Dwayne Johnson miatt (aki az egyetlen örök kedvenc amerikai színészem). És egyszerűen imádtam, annak ellenére, hogy teljesen lesokkolt, és kb végigsírtam. És mikor megláttam ezt a filmet, elolvastam az ismertetőjét rájöttem, hogy teljesen ugyanazon a sémán mozog, mint Dwayne Johnson új filmje, így muszáj volt megnéznem.
Hát nem csalódtam. Igaz, hogy a lelkemet ez is megrengette, de nagyon-nagyon tetszett. Iszonyú izgalmas volt, minden perce lekötött, végig izgultam a szereplőkért, velük együtt kiabáltam és sírtam. Fel sem lehet fogni azt a félelmet, amit egy ember ilyenkor átélhet, de ez a film nagyon jól átadta. A jelenetek mind látványosak voltak, nagyon hatásosan és drámaian voltak összerakva. Néhány jeleneten csak borzadtam, például mikor az a rengeteg ember konkrétan élve megsült a liftben, mikor felrobbantak vagy épp betemette őket a törmelék.
Tetszett nagyon, hogy nem volt egy konkrét főszereplő, hanem sok páros volt, akiknek az életéért szurkolhattunk – vajon kijutnak-e a felhőkarcolóból, vagy sem?” Az értékelés folytatódik a blogon: https://koreaekkovei.blogspot.com/2018/10/the-tower.html
