Az iskolakezdő (2010) 82% 17★

Van nekem egy szociológus barátnőm, aki szűkebb témakörének az ageizmust, vagyis az idős emberekkel szembeni előítéleteket választotta. Neki ez szívügye, elég aktívan tevékenykedik, szóval elég sokat beszélgettünk már a dologról, és akarva-akaratlanul belém is sikerült plántálnia nézeteiből. (például én sem használom már a néni és bácsi szavakat, amit ebben a filmben előszeretettel tesznek)

Ajánlani fogom neki ezt a filmet, mert azon túl, hogy alapvetően jó film a laikus szemével is, van benne egy csomó dolog ezzel a témával kapcsolatban is. Alapjogunk-e a tanulás idős korban is, akkor is, ha ezzel egy gyermek elől foglaljuk a helyet az iskolapadban? Egyáltalán minek akar egy nyolcvanéves megtanulni olvasni?

A film ezen túl szól Kenya 20. századi történelméről is, a polgárháborúról, melynek a főszereplő részese volt. Talán nem vagyok egyedül kis hazánkban, aki igen járatlan Afrika történelmében, és üdvözlöm azt, hogy egyre több olyan afrikai gyártású film készül, ami magas színvonalú, hozzánk is eljut, és ezáltal tágulhat a látóköröm.

A film vége egy kicsit nyali lett, azt nem annyira élveztem, de egyébként a maga nemében ez tényleg egy nagyon jó film. Jó szívvel ajánlom mindenkinek.

Lehet belőle tanulni nem is keveset. Lenyűgöző, ugyanakkor szívszorító történet.

Ez egyszerre volt szívszorító, és felemelő, szomorú, megható és mégis többször mosolyra késztető. Nem igazán vagyunk tisztában az afrikai országok történelmével, sőt még a jelenével sem. Biztosan meg fogom még nézni párszor.

A zenéje gyönyörű, a története szívbemarkoló. Bármikor újra nézném, mert van mit tanulni belőle. Mindenkinek ajánlom!

Megkapó, megható történet az akaraterőről, a kitartásról és az előítéletekről. A látszólag alacsony költségvetés ellenére is nagyon tetszett a film, sok helyen megrázó és elgondolkodtató, a célját eléri, és mondjuk számomra ehhez nem feltétlen volt szükség a visszaemlékezésekre – lehet, hogyha mondjuk Maruge ezeket a borzasztó emlékeket elmeséli, sokkal hatásosabb lett volna –, de azért persze tetszett. A főszereplő hölgy, Jane igazán példamutatóan viselkedik, nagyon tetszett a karaktere, ahogy kiállt Maruge mellett, Maruge is igazán szerethető volt, és mélyen megindító, hogy miért is iratkozott be 84 évesen az iskolába.
Mindenkinek ajánlom, mert szerintem sokan nem ismerik a történelem e sötét foltját (a sok másik között), és noha nem is feltétlen történelmileg gazdagodunk leginkább, azért mégis megéri.

Inspiráló és megindít valamit az emberben. Nem elég, hogy azon kezdek el tőle filozofálni, hogy van-e értelme az életemben ebben a formában, de történelmi leckének sem utolsó. Valahol meghat és nyomaszt egyszerre. Nem szorítja a torkomat a sírás, valahol a gyomromban lakozik most ez az érzés. Megszólít ez a film, és ezt bájos, szívós kitartással teszi. :)