Az árok (1999) 60% 6★

Igazság szerint borzasztó nehéz erről a filmről írni. Hogy miért? Mert őszintén megvallva nem igazán váltott ki belőlem semmit, a semmiről pedig nem egyszerű értékelést írni.
Nem vagyok jártas a háborús filmek műfajában, így nem igazán tudom megítélni, hogy mennyire volt sablonos, avagy újító ez az alkotás, mindenesetre az alapkoncepció így ismeretlenül az 1917-ére emlékeztetett (azt sem láttam még, szóval lehet, hogy oltári nagy blődséget írtam le most, ha igen, elnézést érte). Ez persze nem jelent rosszat, szerintem egészen kreatív ötlet a frontvonalon futkozás és puffogtatás helyett a lelki, illetve mentális oldalát megfogni egy ilyen eseménynek. A probléma viszont az, hogy a kivitelezéssel akadtak azért gondok.
Végig az volt az érzésem, hogy ez a történet lehetne jó, sőt, igazán jó – könyv formátumban. Az alapötlethez híven a fiúk, illetve a főtörzsőrmester érzésein volt a fókusz, a készítők viszont ott rontották el a dolgot, hogy filmen keresztül borzasztó nehéz visszaadni azt, hogy miközben pörögnek a napok és történnek az események a lövészárokban, mi játszódik le a szereplők fejében, hogyan befolyásolja ez őket és a későbbi cselekedeteiket. Ezt egy regény lapjain kiválóan be lehet mutatni, filmvásznon viszont már annyira nem egyszerű, és azt érzem, hogy ez itt nem is sikerült igazán. Volt egy-két jó jelenet (figyeljetek az spoiler!), viszont egészében véve sokszor nem éreztem a súlyát a történéseknek. Ez különösképpen igaz a végére spoiler.
A színészgárda mindenesetre határozottan nem rossz, sőt, igazán üdítő volt ma már ismert és kedvelt színészeket ifjoncként első világháborús egyenruhában futkorászva, karrierjük hajnalán figyelni. Aki teheti, ne nézze meg a stáblistát, és próbálja meg felismerni a szereplőket, engem nagyon szórakoztatott ez a kis bónuszjáték nézés közben. :) A ruhák is nagyon tetszettek, nem vagyok történész, de ahogy láttam igyekeztek korhű öltözékekbe bújtatni a karaktereket.
Gondolataim végére érve még mindig nem tudom, hány csillagot is kellene adnom erre a filmre, mert egyáltalán nem volt rossz élmény, viszont nem is éget a vágy, hogy mihamarabb vagy úgy egyáltalán újranézzem. Egyelőre kap egy hatost, aztán még meglátom.