Anyegin (1999) 79% 103★

Orosz könyv, angol film.
A színészek jók, a történet is viszonylag jó, csak a műfaj (romantikus) nem a kedvencem.
Nem voltam erre kíváncsi, nem is néztem volna meg, ha nem (3) irodalom órán nézzük meg.

Könyvben sem szerettem, filmben sem. 102 perc szenvedés.

Ki ne ismerné Anyegin és Tatjana történetét? Az ő kapcsolatuk a klasszikus irodalom nagy szerelmeinek, így nem is kétséges, hogy a középiskolában mindenki megismerkedett Puskin művével, mint kötelező olvasmánnyal.
Nos, én utáltam. Könyvmoly létemre és a klasszikus regények rajongójaként egyenesen gyűlöltem minden sorát, amit ezen kívül eddig egyetlenegy regény volt képes elérni.
El lehet képzelni, ezek után hogyan álltam a filmhez. Én lepődtem meg a legjobban, hogy tetszett.
Nem mondom, magára a történetre egy kicsit még mindig haragszom, de ez a film egy nagyon korrekt adaptáció. A hangulata kellemes, a jelmezek és a zenék gyönyörűek, hát mi kell még?
Jó színészek, lehetne a válasz, és ez teljesül is. Ralph Fiennes szerintem a reggeli zabkásáját is klasszikus irodalommal eszi kanál helyett, Liv Tyler nem szerepelt túl sokat (amit igazából nem sajnálok), de azt a keveset jól hozta, Toby Stephens pedig meglepően szerethetővé tette az egyébként néha idegőrlő Lenszkijt.
Egyetlen nagy szívfájdalmam, ami miatt mégse volt maximális az élmény, az a Nagy Drámai Pillanatok. Annyira szeretnék végre egy olyan kosztümös filmet látni, amiben nem merednek a távolba/sétálnak lassítva a semmibe/néznek egymásra üres szemekkel random, vagy legalább a készítők célt adnak ennek a gyakran bosszantó tevékenységnek.
Mindezek ellenére a kosztümös filmek rajogóinak egyenesen kötelező darab, de bárki más számára kellemes kikapcsolódást nyújthat. (És NAGYON rövid – szinte hiányérzetem volt, hogy nem rúgott bőven 2 óra fölé a játékidő.)

Puskinnak ezt az egy művét sikerült nekik megutáltatni velem, pedig nem is olvastam, csak Tatjána levelét kellett fejből megtanulni. 30 év kellett, hogy kiheverjem ezt a traumát, és legalább egy filmet megnézzek e témában (mindeközben Puskin verseit, naná, hogy imádom!).
Ez a film arra volt jó, hogy el akarjam olvasni a könyvet. Mégpedig azért, mert nekem nem elégé orosz, kezdve a sírós hegedűs muzsikától, a gyönyörű Liv Tyler befont hajáig. Pedig mindketten, Liv Tyler és Ralph Fiennes is, jók a szerepükben, csak valami hiányérzetem van.

Lena Headey miatt néztem elsősorban, időközben rájöttem, hogy anno domini irodalmon elkezdtük, csak nem volt hangja. Szép film volt, de Liv szentimentális padlónézéseitől nem voltam elragadtatva.

Nem találok szavakat! Remek szereplőválogatás, profin játszó színészek. Annyira illett a szerep Fiennes-ra és Tatjanara egyaránt.
Hiába volt a nagy vagyon, unták az életet, unatkoztak :(
Egy nagy tanulsága van számomra a filmnek, ha bevallod egy férfinek, hogy szereted, kikosaraz, ha később látja, hogy már „foglalt” vagy, máris oda van érted.
A film nagyon szuper, a bálok zenéi, az orosz hangulat, a hideg, a szánok, a befagyott tavon korcsolyázás.