Állati iramban (2023) 80% 2★

Ezzel a filmmel ünnepeltem meg a(z új) munkába állásomat, ami szerencsére eléggé humoránál volt, így nem bántam meg, hogy már megint egy mesét választottam…

Kezdem azzal, ami annyira nem tetszett. Az animáció egy jelentős része sajnos egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, viszont a humor elvitte a hátán, így ettől a részétől viszonylag jól el tudtam tekinteni. Sajnos kevés karaktert találtam szépnek vagy aranyosnak, ami a mai animációsok méregfoga nekem… A főszereplők – a lajhármakik – például egyáltalán nem tetszettek. Az óriási szemek nem hatnak meg, bocs. A békákat viszont egytől egyig imádtam. Amúgy is bírom a brekkencseket – akár van teknőjük, akár nincs –, így direkt örültem, hogy itt most ilyen sokat láthattam, ráadásul kimondottan szép kivitelben.

A főgonosz – Vincent Felfuvalszki – szerintem telitalálat karakter, i-mád-tam. Szenzációs dumái vannak, s bár sejtem, hogy az eredeti sávban John Cleese is brillírozik, de magyarul csz lubickol benne. Csomószor már pusztán a hangsúlyok is olyanok, hogy fuldoklom a röhögéstől… És az a rap-betét, amit kapott… Kész voltam! :D Bár korábban egy Matthew Perry filmben hallottam már Őt rappelni (ráadásul pont MP-t magyarította, Isten nyugosztalja), de ott is imádtam az egészet. Annyira jól áll Neki ez is, meg minden, hogy ó, te jó ég… Hogy lehet valaki ennyire… Sokoldalú? És mindenben ennyire színvonalas? Erre mindig rácsodálkozom, pedig amúgy tudom ám, hű!… Elég régóta. :-)

A mondanivaló / üzenet. Eléggé sok mindent le tudtam fordítani saját magamnak, sőt, megint belenyúltam egy olyan történetbe, amit kellően magamra is tudok húzni, sok a párhuzam. Ebből kifolyólag nem tudtam nem jól szórakozni rajta, meg kicsit merengeni is. Találd meg, mi érdekel igazán, miben vagy jó, és foglalkozz vele, képezd magad, gyakorolj, és ne hagyd, hogy a sok károgó visszafogjon vagy elbizonytalanítson. Keress magadnak „mestert”, aztán az ő szavára adj, mert tudja, mit mekeg. És, nem szégyell beolvasni sem, ha épp arra van szükség. :-)

A tai chi. Ez a vonulat is tetszett, én legalábbis azt fordítottam le magamnak ebből, hogy hiába a felgyorsult, rohanó, kapkodó világ, nem szabad, hogy hagyjuk magunkat elragadni általa. Ha odafigyelünk a lényegre, nem kapkodunk, akkor hatalmas előnyökre tehetünk szert, illetve a magunk előnyére fordíthatjuk az eseményeket… :-)

A csikóhalas szál zseniális volt!… Mekkora ötlet volt már, de tényleg… Egy gyomros a genderelleneseknek! :D Ebbe belekötni sem lehet, hiszen a csikóhalaknál – mint az ismeretes – a hím lesz terhes, ő lesz „pocakos” és hordja ki a picikéket… :P

Maga a film nagyon sok utalást tartalmaz, sőt. Szerintem sokkal többet is, mint amennyit én kiszúrtam, lévén, egyáltalán nem ismerem pl. a Halálos iramban filmeket. De még ezeket leszámítva is volt megannyi más… Az A-HA videoklip koppintás meg szenzációs volt, szinte nyúltam volna én is a vászon felé, hogy naaaa, engem is vegyetek már be!… :D

Továbbá a film zenéi is nagyon jók voltak, szinte már buliztam pl. a Ballroom Blitznél. :D

Végül, még mindig a békák: tényleg elképesztően cukik, vagy csak én szeretem őket ennyire?… Gyerekkoromban ha valahol békát láttam, mindig megfogtam, vagy próbáltam megfogni, közelről is megnézni, megsimizni… És igen, még a nagy, ragyás varangyot is. Emlékszem, a család mennyire rosszul volt, miszerint hogy van gusztusom megfogni a varangyosbékát, mert hogy bloah… Pedig igazán cukik ők is, és, ha valaha is elhittem volna, hogy egy csóktól herceggé változnak, hát esküszöm, én simán össze-vissza puszilgattam volna mindegyiket. :P Én nem látom őket sem rondának, sem gusztustalannak. Szerintem kifejezetten aranyosak, szépek. És úgy imádom azokat szép nagy szemeiket is!… :D