Alex Strangelove (2018) 63% 48★

Egy kicsit gyenge film, sok a hibája, de szerintem a maga módján azért jó és élvezhető. Túl keveset nyújtott Elliotból, amit nagyon sajnáltam, mert ez a srác azért eléggé vihette volna a hátán a filmet. Még akkor is, ha a lényeg Alex vívódása volt.

a strangelove első fele a filmre is vonatkozik. rettentő furcsa az egész. irreálisan sok cringe jelenet volt benne, szinte rossz volt nézni.
kap 2 csillagot azért, mert Daniel Doheny nem egy rossz csávó, és 3-at, mert olyan témát dolgozott fel, ami érdekelheti a korombelieket, de nem mernek róla beszélni.

Közel sem annyira szörnyű ez a film, mint amilyennek itt a csillagozás alapján be van állítva. Zavaros, az biztos, de tekintve, hogy egy szexuális beállítottságát épp csak felfedező tinédzser a főszereplő, ez annyira nem meglepő. Aláírom, hogy néhol már kissé túl van tolva a virgin és a gay panic, viszont nem tekinthetünk el tőle, hogy ezek nagyon is valid és létező szorongások, és nem kétlem, hogy valaki úgy éli meg őket, mint Alex. Annak jobban örültem volna, ha biszexuális irányba húz inkább, és nem melegbe, de annyira a nők felé élezték ki a gátlásait, hogy végül is jobb volt ez a döntés. Még egy nagyon fontos dologra rávilágít a film: a szexuális beállítottságodat nem annyi megélni, hogy melyik nemhez vonzódsz, és nem is mindenki fog már 10 évesen coming outolni, hiába nem hetero. Az is valós, hogy a nagy traumákat az agyad a saját érdekedben törli spoiler, és van, hogy csak évekkel később jössz rá, hogy bizonyos korlátaid emiatt alakultak ki. Szerintem mindezt nagyon jól átadta a történet, ahogy az Alex és Elliott közötti szikrát is már az első perctől fogva, rájuk mondjuk picit több időt is szánhattak volna. A Delles szál például egész nyugodtan kukázható lenne, de mindig kell egy comic relief karakter, akinek amúgy mélysége is van, nehogy azt hidd… -_– Viszont összességében azt kell mondjam, hogy az egyik legnormálisabb identitáskereső meleg film, amit láttam, viszont ha nem bírod a virgin/gay panicot, és inkább a bummbele híve vagy, akkor nem neked találták ki.

Hát ez borzasztó furcsa volt. Nem tetszett. Irreálisnak, hülyeségnek és idegesítőnek tartottam. Volt 1-2 jobb rész benne, de általában nem tartottak sokáig, mert valami idiótasággal véget vetettek az ilyen részeknek. Ez a humor nekem nagyon nem fekszik, a mondanivaló jó lenne, de olyan nevetségesen lehetetlenül van előadva, hogy így nem igazán talál be, és összességében az egész borzalom.

Na, hát ez a film nem szólt konkrétan semmiről. Az LMBTQ-vonalon csináltak már ennél milliószor jobb filmet is. Nem igazán értettem, hogy mi volt a tétje. Borzalmasan gyenge volt a történet is és a színészi játék is. De na, laza filmnek elment, csak szerintem komolyan akarta venni magát egy pötit.

Oké, miért nem beszélnek az emberek erről a filmről legalább annyit, mint a Love, Simon-ról? Van annyira jó a sztori, a színészek, a soundtrack és élethűbben mutatja be az egész dolgot, mint az előbb megnevezett mű. Ugyan egy fokkal szomorúbb és depresszívebb az egész, de pont ez adja a valósághűségét.

MUNA – I Know a Place – Á, nagyon szeretem ezt a számot ^^

De sajnáltam Claire-t, és igazából mindenkit akinek ezen át kell esnie, mert ez egy baromi rossz érzés lehet, hogy csak azért mert valaki nem meri bevallani magának lényegében kihasználja a másikat. Jó, ez azért erős túlzás, főleg ebben az esetben, inkább általánosságban beszélve mondom, ez nagyon nem fer a másikkal sze,ben, egy ilyennel lényegében elveszi a másik esélyét, hogy ténylegesen találjon magának valakit. Mindig mindenki csak a LMBT oldalról beszél, de ilyen esetekben nem csak ők az „áldozatai” ennek az egésznek, a másik oldalnak is sok fájdalmat okoz ez, ha viszont teljes lenne az elfogadás, akkor nem kellene titkolózni és sokkal kevesebb ilyen lenne mindkét oldalon.

Szóval Claire-t én nagyon tisztelem azért amit tett, mert ez nagyon nem egyszerű, még úgy sem, hogy nagyon jó barátság alapuk volt és jól kijönnek, mert azért az ember nem tud egy pillanat alatt átállni és hirtelen teljesen máshogy látni a másikat, így szerintem amit Claire tett a végén az a valósághoz képest csak egy idea, ami kb. lehetetlen, hogy megtörténjen, de akkor is értékelendő.

Maga a sztori teljesen tipikus, semmi plusz nem volt benne, de nem volt rossz sem, nagyjából átlagos. Nekem mondjuk Alex haverjai nem voltak túl szimpatikusak.
Viszont Alex és Claire közötti dinamikát nagyon szerettem, illetve ez aztán Elliot-tal is megvolt, ami tetszett, de mint ember nekem ő egyáltalán nem volt szimpatikus.

Hangulatában tiszta Kszi Simon volt, csak amit ott, annál a filmnél gyűlöltem, az itt működött. Az itt vicces volt.
Az egyedüli, ami nem tetszett, az Elliot bongyor haja. Azon átmentem volna egy sövénnyíróval. :)