Kyung-chul egy pszichopata gyilkos, aki nem válogat az áldozatok és az eszközök között. Neki mindegy, hogy gyermek, vagy épp felnőtt nő az áldozat. A rendőrség hosszú ideje keresi őt, de szinte lehetetlen elkapni. A következő áldozata egy várandós nő, akinek a jegyese egy titkosügynök. Kedvese… [tovább]
Akmareul boatda (2010) 53★
Képek 39
Szereposztás
Gyártó
Softbank Ventures
Showbox Mediaplex
Peppermint & Company
Siz Entertainment
Kedvencelte 6
Várólistára tette 71
Kiemelt értékelések
Túúúl hosszúúú!!!
A végére már nem igazán tudott lekötni. Minimum egy 40 percet le lehetett volna vágni belőle. Nem éreztem annyira a feszültséget. Pedig baromi erősen kezd és a közepéig teljesen le is ragadtam elé. De utána ez a fogd meg erezd el unalmassá vált egy idő után.
Szerintem ez a legnagyobb hibája. A hossza. Pedig amúgy jó kis kaszabolós, üldözős, bosszúhadjárat lenne.
Bitang erős mozi, Több mint két órán át végig feszülten odatapasztotta a figyelmem a képernyőhöz úgy, hogy rögtön az elején már kirobbant a sztori, nem volt semmi felvezetés.
Kegyetlen, őszinte, semmi finomkodás, pont így képzelek egy igazi trancsírozós bosszút, pontosan így csinálnám én is és ezt várnám a családomtól is. Nincs kecmec.
Ps: borzasztó belegondolni hogy mennyi kegyetlen állat mászkál a világban, ezentúl duplán figyelek éjszaka hazafelé a sötétben…
Én marha… Épp Berserk olvasó maratont tartok, gondoltam egy kis közbeiktatott filmezéssel „oldom a feszültséget” és a címe alapján ezt választottam, mert ez is itt csücsült a gépemen egy ideje… (Ilyenre szokás mondani, hogy „epic fail”. -_-)
Ó, jaj. Hát a feszültségoldás egyáltalán nem sikerült, ugyanis ez egy ritka kegyetlen, nyers, brutális film, amitől a végére az embernek teljesen elmegy az életkedve. Itt minden csak egyre rosszabb és sötétebb lesz.
Ami bejött:
– a bosszú mindig jó téma
– mert igazán kegyetlen lenni
– a főhős nem finomkodik, ugyanolyan brutálisan bánik a gyilkosokkal, mint ahogy azok bántak az áldozataikkal
– technikailag jól megcsinált film
– nincs spoiler
Ami nem tetszett:
– túl hosszú, fél órával simán lehetett volna rövidebb
– túlságosan lélekgyilkos hangulata van
– Mi az, hogy minden második ember a filmben egy sorozatgyilkos? spoiler, aztán rögtön utána a spoiler
– mivel a főszereplő maga is egy érzéketlen vadállattá válik, a végére már őt se igazán kedveltem spoiler
Aki igazán brutális, sokszor horrorba hajló thrillert keres, annak kitűnő választás… (Nekem kicsit sok volt…)
„Kapd el és ereszd el!”
Ez aztán kőkeményen odavágott. Két és fél órás idegőrlő, csavaros, kíméletlen vendetta, a dél-koreaiakra jellemző formabontó megoldásokkal. Mesteri rendezés, egekbe szökő suspense, ütős alakítások mindkét oldalon.
fú ez brutális volt. értem már miért szeretik sokan a koreai filmeket, mert fel merik vállalni azt a keménységet, amit amcsi filmekben nem láthatunk.
bitang hosszú mozi de egyáltalán nem tűnik fel, mert végig totálisan lekötött.
nem véletlenül dicsérik egekig ezt a filmet, teljesen megéri…
Teljesen le vagyok döbbenve. Ez a film szörnyen megrázó és hiteles. Úgy éreztem, mintha én is ott lettem volna minden egyes képkocában. A szereplők fájdalma valóságos volt és majdnem elsírtam magam már a mű elején. Eddig még nem láttam olyan koreai filmet, ami korlátok nélkül dolgozna fel egy ilyen nehéz témát, úgyhogy meglepetésként ért az alkotás 'meztelensége'. Jót mosolyogtam viszont azon, hogy a pornót kitakarták, de a haldokló nők melleit nem. Ez kicsit… furcsa volt. :D
Maga a hangulat libabőr gyanús, a színészek játéka megkérdőjelezhetetlen, a zeneválasztás hibátlan és úgy összességében egy élmény volt. Mégsem érzem tökéletesnek, de ez csak a két és fél órának tudható be. Sosem kedveltem a túl hosszú filmeket és egy kicsit elvett az összhatásból ez az időhúzás.
Nincs feloldás. Ez a film egy lélekromboló, szó szerint nem akarsz a Föld lakosa lenni többé…nagyon jó.
Brutális. Ez a film kikeszît, földbe döngöl és ott hagy. Durva. Igaz horror és pschicho thriller egyben. De nem hiszem hogy valaha újra nézem. Sőt egy darabig semmilyen horrort nem akarok látni.
Remek film! Pörgős, érdekes, kegyetlen. Végig az járt a fejemben, hogy valószínű egy sorozatgyilkos lelkivilága ily módon nem létezik. Ugye aki látta már A ház, amit Jack épített (2018) című gyöngyszemet, annak nem lesz sok újdonság a gyilkos működési mechanizmusában. A heroizált ügynököt viszont picit túltoltnak éreztem. És számítani lehetett arra is, hogy könyörtelenül rávilágít arra a régi mondásra, hogy spoiler Pár hétig most kicsit többször fogok hátranézni, ha sétálgatok…az biztos.
Megint egy film, ami nagyon tetszett. A többséggel ellentétben nem gondolom, hogy túl hosszú volt, bár lehet, hogy csak már hozzászoktam az ázsiai filmek lassabb tempójához. De ezt még lassúnak sem mondanám, hiszen igazán nem lehet eseménytelennek nevezni.
Sokkolóan naturális, brutális film, nem annyira horror, mint amennyire mondjuk lélektani thriller, és szerintem a szerepekről szól. spoiler, számomra ez volt nagyon izgalmas ebben a filmben, és ezért nem érzem hosszúnak sem, mert spoiler. Nézőként egyik oldallal sem tudok azonosulni, illetve mikor már megtenném, történik valami, ami megint kilök a semmibe, kapaszkodó nélkül: ebből adódik a legnagyobb feszültség. És a film vége, te jó ég!
A zseniális zene is rátesz egy lapáttal: Mowg lágy dallamai, amelyek legtöbbször gitáron, zongorán és egyszer fuvolán (!) szólalnak meg, annyira éles kontrasztot képeznek a képi világgal, hogy egészen megdöbbentő hatást érnek el. Nagyon feszes, rettentően izgalmas film.
Nagyon jó a rendezés (pl. izgalmas megoldás, hogy a vége felé, mikor Soo Hyun bemegy a házba, végig a háta mögött állunk, nem látjuk az arcát, és a válla fölött átnézve vagyunk benne a jelenetben), és Choi Min Sik itt is zseniális.