Aki a virágot szereti (2018–2020) 80% 4★

Az első részek után csak néztem, hogy mi a f*sz ez. Az első snittek alapján egy újabb Született feleségeknek tűnt, vártam egy ahhoz hasonló sorozatot, amely tele lesz rejtéllyel meg jó kis családi drámákkal, erre a legrosszabb szappanopperákat is megszégyenítő történetvezetést és színészi játékot kaptam. Aztán rájöttem, hogy mindez szándékos: a színészek igenis remekelnek, a forgatókönyv helyenként szándékosan gagyi, és az, hogy a szereplők random dalra fakadnak (mindezt a lehető legteátrálisabb módon teszik), mind-mind alkotói szándék. Ezáltal a sorozat fricskát mutat a telenovelláknak, a mexikóiaknak, meg úgy általában az emberiségnek. Mindenkinek megvan a maga mocskos kis titka és bolondériája, a jócskán eltúlzott és felnagyított helyzetek pedig egytől egyig azt a célt szolgálják, hogy miközben nagyon is komoly dolgokról mesél a sorozat, mindezen sírva tudjunk nevetni. Mindhárom de la Mora csemete a szívemhez nőtt, a harmadik évad pedig bizonyos szempontból az egyik legjobb volt. Egyrészt itt már könnyesre nevettem magam, másrészt a múltbéli cselekményszál nemcsak arra volt jó, hogy megismerhettük Virginia történetét, hanem egy igazán mély tragédiáról is beszámolt (a 9. epizód végén nem a röhögéstől sírtam). Különösen tetszett, ahogyan párhuzamba állította a múltat a jelennel, ráadásul az alkotók roppant okosan illesztették helyükre a puzzle darabokat. Szívem szerint néztem volna még pár évad erejéig, de belátom, hogy jobb volt ez így, hogy még a teljes kifáradás előtt kaptunk egy lezárást. (No meg egy befejező filmet!) Én tiszta szívbők ajánlom mindenkinek, de fel kell készülni mindenfajta agymenésre!