A néptelen Föld (1985) 70% 28★

Tetszett a hangulata, de aztán ahogy közeledtünk a klimax felé, úgy vesztett a súlyából. A film eleji one-man show jobban bejött, mint a love triangle-szegmens a film második felében.

Kevés kellett volna, hogy igazán élvezetes legyen. Tetszett, hogy nem volt igazi narráció; a kezdő és a befejező képsorok is rendben voltak. A film első fele bemutatja, hogy mit kezd a helyzettel Zac, hogy egyedül maradt a Földön. A mára már klisésnek számító jelenetek jelentős részét megtekinthetjük. A történet második fele sajnos egy folyamatos lejtmenetre sikerült. Nem jut elég idő a karakterépítésre, így az egydimenziós karakterek közötti feszültség mesterségesnek hat – egyszerűségük okán. A befejezés is elsietettnek érződik, mint az egész film maga. Szerencsére az igazi kérdésre nem kapunk magyarázatot. Egyszer nézős, de a jobbik fajtából.

Egészen megkapóan mutatja be az első felében, hogy az ember mihez tud/nem tud kezdeni magával, ha körülötte mindenki eltűnik. Remekül ábrázolja a főhős magánnyal való gyötrődését, őrlődését. A második felére is akadnak érdekes gondolatok társadalmi oldalról, de spoiler pár sztoribeli elem kidolgozatlan maradt spoiler. Emiatt a lezárás szép, kellően mindfuck, de nem igazán áll össze. Ettől függetlenül mégis emlékezetes darab.

Nem egészen erre számítottam. Kicsit mélyebb, drámaibb, feszültebb „retro” filmre számítottam. A kor nagyon érződik a filmen, a színészekkel igazán nagy baj nem volt, hozták, amit az akkori B színészek tudtak.A sztori mindig érdekes, de azért többet ki lehetett volna hozni belőle. A végén nem igazán vágom.