A narancsvidék (2003–2007) 82% 60★

Tinikorom egyik ikonikus sorozata.
A fülemben cseng mindig a zenéje, ha szóba kerül és minden hibája ellenére nagyon szerettem. A helyszínt főleg, a zenéket, a színészeket. ❤
Minden hibájával együtt (mert van bőven), nagyon szerettem.
Amire a legjobban emlékszem ebből a sorozatból és amit a legjobban szerettem: a hangulata. Annyira jó ez az örök nyár benne, a napsütés, az óceán közelsége.

Nos jó, eddig bírtam. Megkaptam, amit akartam, de ezért kár volt.
Ez a sorozat borzalmas. Bár sosem éltem a Narancsvidék milliomosai között, és még véletlenül sem tudom, hogy milyen gazdagnak lenni, de szeretném azt hinni, hogy attól, hogy valakit felvet a pénz még nem idióta. De ha az is, legalább ne csináljanak belőle sorozatot! Ezek a karakterek annyira távol állnak a valóságtól, hogy még véletlenül sem tudok velük azonosulni, bármennyire is szeretnék.
Mondvacsinált problémák, szerepüket túljátszó színészek, tartalom nélküli epizódok.
A karakterek már az első évadban is mesterkéltek voltak a második évadra már annyira idegesítettek, hogy meg tudtam volna őket fojtani egy kanál sós vízben. Beképzelt tinédzserek, jellemtelen felnőttek, akiknek sikerült annyira izgalmas személyiséget megalkotni, mint egy harmadosztálybeli barátságos foci mérkőzés résztvevőinek.
A szereplők úgy cserélgetik a partnereiket, mint más a bugyit, kb. ugyanannyi érzelemmel, mint amennyi egy bugyicseréhez kell. spoiler Érdekes módon az iskolaköteles diákok gondolnak egyet és egész napokat töltenek iskolán kívül természetesen következmények nélkül. Egyik pillanatban úgy viselkednek mint egy 5 éves a következőben kikérik maguknak, hogy nem kezelik őket felnőttként. Nem is sorolom tovább.
Ha legalább egy eredeti karakter lett volna benne még akár jó is lehetett volna, de nem lett.

Már egy hosszú ideje tervezgettem elkezdeni, hát most ez meg is történt. Az eddig látott 2 rész alapján, IMÁDOM.

Több család, barátok, szerelem, intrika…jó zenei betétek :)

Barátok közt Next Level, mi meg közmegegyezéssel úgy teszünk, mintha a kapcsolatokról is szólna. Meh!

Elkezdtem a sorozatot. Aztán az 1/5-nél kezdtem érezni, hogy nem nekem való már ez.
Az 1/6-nál be is következett, elég. Öreg és megfontolt vagyok már, értékelem az értékes dolgokat. Pl. filmeket is. Ez nem az, 1-1 morzsától eltekintve, amit a keselyűk elvisznek a tetemekkel…