A mi emberünk (2016) 63% 15★

Ez női rendezés??? Alig tudom elhinni. Nem gondoltam volna, hogy egy nő tud ilyen mocskos filmet gyártani. Jó, biztos vannak ennél sokkal mocskosabb filmek, de az én lelkemnek ez a néhány jelenet is sokkoló volt. Szerintem nem kellett volna ennyi pucér férfi, meg ennyi nők ellen elkövetett erőszak. Annyi volt a szerencsém, hogy rossz minőségű volt a felbontás, és hogy nagyon sötét a képvilága eleve a filmnek, tehát mégsem sikerült megrontania. Amúgy magának a filmnek semmi olyan ismertetője Nincs amitől megjegyezhető, amitől valami maradandó élményt nyújtana.

Ennyi tök jó színészt összeszedtek ehhez a filmhez és mégsem sikerült maradandót alkotni. Az unalmasabb részek helyett felpörgethették volna valahogy. A britek és az oroszok is elég vérszegények voltak. Vagy a könyv eleve rossz vagy a forgatókönyv írókat nem fizették meg eléggé a munkájukért.

Erősen küzdöttem az ébren maradásért. Már az elején furcsán néztem a karaktereket, hogy ezeket meg honnan szalajtották. Valahogy nem akartam elhinni, hogy értelmiségiek (legalábbis a papíron értelmiségiek) ennyire ostoba módon viselkedjenek. Jaj, unatkozom, átülök az orosz maffiózó asztalához és megyek velük bulizni, aztán majdcsak lesz valami, elvegyülök, meg ilyesmi… ööö, oké. Aztán ami ebből az egészből kikeveredett? Anyám, borogass! Menet közben esett le (amikor elkezdtem túrni az imbd-t), hogy ez bizony könyvadaptáció és jaj, John le Carré! Sajnálom, de nagyon nem vagyok jóba vele. Illetve igen, ha épp az a cél, hogy kómába essek. Életem legpocsékabb mozis élménye A panamai szabó és Az éjszakai szolgálat kapcsán már sikerült. Mármint a kóma mesterséges előidézése. Ez a film, valahol a kettő között volt…