A kőbe szúrt kard (1963) 71% 97★

Első gondolatom amikor megláttam az animációt az volt, hogy mennyire hasonlít a rajzolata a Micimackóra és egész végig ebben a szellemben néztem. Ez mondjuk lehet Arkhimédesz karakterének tudható be, hiszen tiszta Bagoly (mármint értem, ő egy bagoly) csak kisebb. De ezt a témát félretéve, érdeklődve álltam neki a dolognak. Régen olvastam egy könyvet ami az Artúr mondakört vette alapjául, de mivel az is egy fikció volt és nem is igazán ez volt a hangsúly nem vagyok túl ismeretes a témában. Alapjában véve viszont ennek ellenére egy élvezetes kis mesét sikerült összedobni a dologról. Merlint imádtam, nagyon kis aranyosan és viccesen vezette végig Artúrt az útján, a mókussá változásos rész volt a kedvencem. Artúr is egy érdekes és igazán értékes karakter volt, igazán megkedveltem. Az egyetlen problémám az volt csupán hogy annyira lassúnak éreztem az egészet, hogy bizony fél óra után kicsit kezdtem unni. Nem sok dolog történt benne spoiler, ami meg igazán lényeges volt, amit már tényleg vártam, hogy spoiler, azt meg elintézték a mese utolsó 3!!! (nem túlzok) percében. Így az egy kicsit csalódás volt, de ennek ellenére nem volt rossz. Egyszer megnézhető, az üzenete viszont tényleg nagyon tetszik.

(2014.08.29.)
Tudom, hogy most nagyon szégyellnem kéne magam, de ezt a filmet most láttam először teljes egészében. Mondjuk úgy, hogy amikor először megnéztük volna, akkor éppen egy érdektelen korszakomat éltem át, és nos hát kb. az első tíz percben elszunyókáltam. Vicces most erre gondolni, mert most cseppet sem találtam unalmasnak (anno valószínűleg amúgy is álmos voltam), sőt, kifejezetten érdekelt, hogy milyen állattá válnak legközelebb. Szerintem nagyon ötletes, Merlin beszólásain néha jót nevettem (lásd: "Te is csak izmot akarsz, agyat nem!"), az egyetlen bajom, hogy nekem kicsit befejezetlen, nem tudom, miért, de még kíváncsi lettem volna a további eseményekre.

Don’t… don’t you get any foolish ideas that magic will solve all your problems, because it won’t.

Amikor legelőször (5 évvel ezelőtt) láttam jobban szerettem, de most már annyira nem tetszett. Nagyon szedett-vedett a történet, csak végigugrándozunk Arthur és Merlin kalandjain, pedig annyi mindent ki lehetett volna belőle hozni! (elég, ha csak a tévésorozatra gondolunk) Merlin kifejezetten idegesített, Arthur-t és Arkhimédészt bírtam, de legnagyobb sajnálatomra Madame Mim nagyon gyenge gonosz volt :/ A vége is túlságosan hirtelen zárult le, érdekes lett volna még nézni, hogy Arhur mit szenved királyként.
Hogyha valaki ebben a mondakörben keresne filmet, inkább a Merlin kalandjai c. tévésorozatot ajánlanám, az ezerszer szórakoztatóbb és szerethetőbb :)
spoiler

Nem volt rossz, de nem lett a kedvencem. Még gyerekszemmel nézve sem volt igazán izgalmas, a vége túl gyorsan lezajlott, és nekem a „főgonosz” is elég random volt, és valahogy jobban is meg lehetett volna csinálni az egész spoiler Artúr története nyilván nem volt már teljesen újdonság nekem, bár ez nem a film hibája. De elvett az élvezhetőségéből kicsit. Meg az egész picit darabos volt nekem, nem volt átmenet a bizonyos izgalmasabb jelenetek között. Viszont még így is azért egészen rendben volt, és még élveztem is itt-ott, de lehetett volna jobb is. Merlin kicsit idegesítő volt, de azért mit meg nem adnék, hogy így össze tudjak pakolni vagy ki tudjak takarítani.. :D Nem hiszem, hogy többször előkerül, de azért nem bánom, hogy sort kerítettem rá.

Ez kimaradt gyerekkoromból, nem rossz történet de nem lett a kedvencem. Lehet, hogy gyerekként jobban megragadott volna, de az üzenete tetszett, hogy érdemes tanulni, ha szeretnéd vinni valamire.

Nagyon régen már láttam ezt a mesét, de nem igazán emlékeztem mi is történik benne, most kellemes csalódás volt újra felfedezni. Merlin és Bütyök kalandjai viccesek és aranyosak, a rajzolás szép és még mondanivalója is van. Méltatlanul mellőzött mese.

Nyolc csillag, mert tényleg ez a stúdió egyik legkevésbé összeszedett filmje. Kicsit bugyuta, csapongó, kicsit lassú is. A történet sokkal inkább átáll a bizarr elemekre és a nem igazán konzisztens történetvezetésre. Ráadásul akad benne egy nagyon szuper főgonosz (már ha egyáltalán lehet annak nevezni), aki aztán mennyit van benne? Vagy hat percet? Elég kár érte (és valószínűleg a Disney dolgozói is hasonlóképp éreztek, mert az illető aztán számtalan képregényük főhőse lett). Ami miatt mégsem szeretném szidni, az egyrészt az, hogy jó kis mese, elszórakoztatott anno, elszórakoztatta a családot is, tehát működik. Másrészt pedig ez egy 1963-as film, nem is várható el tőle, hogy azt rakja előtérbe, amit egy mai néző elvár. Korának pedig igazából egy megfelelő műve.

Gyerekkén kimaradt, de most felnőtt fejjel nézve csalódás volt. Szedett-vedett az egész. A címválasztást se tartom szerencsésnek, elvégre a film nem is a kardról, hanem Bütyök és Merlin kalandjairól szólt. Így pedig nem is volt sok értelme kapcsolatba hozni a legendával, szólhatott volna egy hétköznapi fiúról és egy varázslóról. A vége is elkapkodott volt, mintha csak azért rakták volna bele, hogy elmondhassák, hogy márpedig a film Artúr királyról szól.

Sikerült annyira kifordítani ezt a sztorit, hogy az már kudarc. Arthur, mint Bütyök… hááát, én kérek elnézést.
Egyébként nem lenne ezzel gond (kicsit szájbarágós a mondanivalója: tanulni, tanulni, tanulni, de az még megbocsátható), ha nem az Arthur-mondakörbe szuszakolná bele magát. Minek? Nincs hozzá sok köze… Viszont tényleg aranyos, meg vicces. Csak egy kisfiúról és egy kelekótya varázslóról kellene szólnia, nem pedig Arthurról meg Merlinről.

Nem is tudtam, hogy ilyen Disney mese is létezik.
Érdekel az Arthur-mondakör, így megörültem ennek a mesének.
Úgy képzeltem, hogy a történet még folytatódik, és a későbbi időket (is) elmeséli.
Többet vártam tőle. Merlin karaktere nagyon jó.