Mikor a feltételek is kedvezők, évente egyszer egy egyedülálló és hírhedten kihívásos korcsolyaversenyt rendeznek Hollandia északi részén. A 200 kilométeres távot reggeltől éjfélig kell teljesíteni, és aki célba ér, medált kap. Ez a torokszorítóan izgalmas film az 1963-as futam igaz történetét… [tovább]
Várólistára tette 6
Kiemelt értékelések
balagesh
2 hozzászólás
Magam sem tudom, milyennek kellene lennie egy ideális ifjúsági vagy összcsaládi filmnek – bármit is jelentsenek ezek a kategóriák –, de talán ez az a film, ami viszonyítási pontként szolgálhat. Leginkább az ártatlansága miatt.
A gyerekeimet jobban féltem, mint ahogy tettem egykori magammal. Ma már tisztában vagyok vele, a vizuális hatások és az elméleti konstrukciók bőven okozhatnak károkat, ezért örülnék egy jól működő életkori szabályozásnak, amit nem a prűdség, hanem az értelmes védő szándék vezet. Illúzióim azonban nincsenek… Még azzal kapcsolatban sem, hogy egy minden ilyen típusú igényt kielégítő film egyáltalán érdekes tud-e maradni…
Ez foglalkoztat ezzel a valós és tanulságos történettel kapcsolatban is, amelyben sok nehézséget, komoly kitartást és kényszerű döntéseket láthatunk. Az egyik oldalon ott a meg nem alkuvás, a másik oldalon meg éppen az ellenkezője: a mérlegelő, számító döntéshozatal. Mindenki kockáztat, mindenki kicsit felelőtlenül, de nem mindegy, mit.
Ezt a történetet szinte mesévé szépítették az alkotók, csak közben nem fedték el a valóságot. Kicsit olyan volt, mintha a Titanic mégsem süllyedt volna el, de ezért csak a vak szerencse lenne a felelős, nem a kapitány vagy egy másik hős a hajóról. Végignézhettük a szerencsétlenkedést, az amatőrizmust, és nyugtázhattuk: ez bizony nem a szervezők körültekintésén múlt. Sem a résztvevők megtervezett felkészültségén.
Kis szeretetre méltó film ez némi humorral, a nosztalgia megszépítő erejével, és ahogy itt fejtegettem: az igazság jóindulatúan ártatlan megmutatásával.
supermario4ever
Az Elfstedentocht Hollandia híres korcsolyaversenye, amit megfelelő körülmények között évente januárban rendeznek meg. Csakhogy óceáni éjhajlat lévén a körülmények nem mindig adottak. Olyannyira nem, hogy utoljára 1997-ben fagyott be annyira a folyó Frízföldön, hogy meg lehetett szervezni a tizenegy városon átívelő versenyt.
De mi van akkor, ha a körülmények túl jók? A film az 1963-as Elfstedentochtnak állít emléket, amikor annyira hideg volt a tél, annyira zordak voltak a körülmények, hogy a résztvevők csupán 1,3%-a tudta teljesíteni a távot. A 10000 nevezőből csupán 129-en értek célba.
A film egy fiatal résztvevő szemszögéből mutatja be a verseny zord körülményeit. Érdekesen találták összhangot az akkori Rock 'n Roll trenddel, ráadásul egy látszólag felelőtlen életet élő kamionsofőr, akinek felesége gyermeket vár, neki pedig semmi más vágya nincs, mint bizonyítani, hogy ő is ugyanúgy teljes értékű felnőtt, mint azon kortársai, akik komoly munkával keményen dolgoznak, hogy családfenntartók legyenek. Ennek jegyében vesz részt az Elfstedentocht versenyen.
A filmet a magam részéről valóságosnak tartom. Elbeszélések alapján ilyennek képzelem el a ’60-as évekbeli fiatal srácokat, akiket teljesen megbolondított a Rock 'n Roll, általa teljes szabadságot élnek meg. Nagyon szimpatikus, hogy a saját útján akar bizonyítani, a színészek is jól alakítják a szerepüket.
A film idealistának mondható, mégis érdemes megnézni, mert miért ne történhetne meg akár velünk is? KRE-BTK Néderlandisztika szakon vetítették le nekünk Holland-flamand kultúra órán ezt a filmet, és amikor voltam Hollandiában, megvettem DVD-n és Blu-rayen is. Azóta is alkalmanként megnézem, mert inspiráló, hogy valaki ennyire képes küzdeni.
