A házibuli folytatódik (Házibuli 2.) (1982) 91

La Boum 2
109' · francia · dráma, romantikus, vígjáték 12

A film Françoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. François viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk… [tovább]

Szereposztás

Brigitte FosseyFrançoise
Sophie MarceauVic
Claude BrasseurFrançois
Denise GreyPoupette
Sheila O'ConnorPénelope
Pierre CossoPhilippe
Alexandre SterlingMathieu
Alexandra GoninSamantha
Hirdetés

Kedvencelte 25

Várólistára tette 19


Kiemelt értékelések

Törpillaa 

Nagyon szeretem ezt a részt is. Már többször láttam, de sose unom meg. Szórakoztató, vicces, és nagyon cuki történet. Szerethetőek a szereplők és a zenék is nagyon jók. :)

LukeSkywalker 

Talán még jobban is tetszett az első résznél. És Sophie itt már “kézzel foghatóan” nővé érett.
Imádom ezt a kort, imádom a francia filmeket, és hogy mennyire apokaliptikusan kaotikus dolog a kamaszkor, amikor átéljük. És hogy mennyire hiányzik, amikor már elmúlt.

krlany 

Óóó, Pierre Cosso, no és a filmzene is, a Cook da Books…
https://www.youtube.com/watch…
És Mathieu is hogy kikupálódott.
A gyerekkorom. Ezerszer láttam. Meghatározó. Imádom. Ehhez sosem leszek öreg.:)

Liza 

A mai napig nem tudtam megemészteni, hogy a végén a vonaton hagyja a csomagjait….

Gothic01 

A hangulat. A humor. A történethez társuló bájos szerencsétlenség. Poupette (!). <3

Naná, hogy ezt is legalább annyira szerettem, mint a korábbit, bár beleestem abba a tévedésbe, mint az Addams Family 2 – Egy kicsivel galádabb a család (1993)-nál, vagyis, hogy úgy emlékeztem, ez a rész gyengébbre sikerült, mint az elődje. Töretlenül hozza a színvonalat, azt az atmoszférát, amibe a néző az első Házibuli film folyamán beleszeretett, egy újabb szórakoztató, klasszikus ív nélkülien hétköznapi mederben folyó, mégis mindenféle unalmasságot mellőző kis limonádé a Beretton família vezénylésével. Egy újabb kis limonádé, ami abszolút kikapcsoló hatást gyakorol a közönségre, ellazítja, és egyúttal egy újabb kis limonádé, amivel kapcsolatban nem egészen kerek számomra a véleményem pozitivitása. :D

Ha az első részben problémáim voltak Vickel és az ő úgynevezett magatartásával, akkor az „ahogy öregszik, egyre rosszabb” klisé beigazolódott, és még kevésbé találtam rokonszenvesnek a csaj viselkedését. Ez az „azért gyalázatosak a jegyeim, mert hát a többiek is lusták tanulni, akkor miért pont én legyek a kivétel?” hozzáállás nekem mind szimpátia, mind önmagammal való párhuzam szintjén nagyon idegen, mint ahogy az is, hogy a tragikus sorsú hősnő, aki kétségbeesetten keresi az egyetlen, valódi, igazi nagy szerelmet szerepbe andalítva saját magát, egy virágról-virága szálló kis méhecskeként pattan egyik srácról a másikra. Mint ahogy a ruháit váltogatta a randira készülés előtt. Miközben ő a példaértékű, szelíd, megbízható jó kislány. Ez alatt a film alatt is hat krapek tűnt fel jelenlét és említés szintjén, akihez valamilyen járásszerű kapcsolat fűzte, és… tizenöt éves. Nekem ez meredek, főleg mikor azon agonizált, hogy milyen rémes, hogy már egy éve nem volt senkije, miután tizenhárom évesen végigszaladt a teljes baráti társaságán. Néha a tetteit látva valami olyasmi fogalmazódott meg bennem, hogy Vic fejében lehet egy kapcsoló, ami ha új pasit lát, bekapcsol, és utána arra kényszeríti, hogy megpróbáljon összemelegedni vele. Mintegy „Jé, vele még nem jártam! Kell nekem!”. A számot persze az is szaporíthatja, hogy nagy hiba van Vicben. Pl. az aktuális srácot magával viszi egy a srác számára totálisan ismeretlen, összeszokott társaság bulijára, majd pillanatok múlva magára hagyja, és nekiáll mindenféle sráccal zavartalanul flörtölgetni. Amikor meg jó sok idő után a srác is bevonódik a szórakozásba, talál embereket, akikkel beszélgethet, elkezdenek kártyázni, akkor Vic rögtön megsértődik, hogy mi az, hogy nem rá figyel, és megy kikezdeni az aktuális friss hússal. Némi jóleső kárörömmel fogadtam, mikor elment a 25 éves sráccal és a srác barátaival vacsorázni nagyot gondolva, aztán pocsékul érezte magát, és távozott is, miután egy felmerülő témához sem volt képes érdemileg hozzászólni. „Elegem van az idióta, pattanásos tizenhat évesekből.” -> Eleged lehet belőlük angyalom, ha agyilag velük vagy egy szinten…

Úgyhogy miután Vicket kénytelen voltam úgy szemlélni, mint valamiféle fura, idegen léformát, elsősorban a mellékszereplők dobták fel a filmet. Vic szülei között megint tombol a hurrikán, csak ezúttal a karrierjük miatt, mind a ketten feljebb akarják tornázni magukat a saját ágazatukon, sikereket akarnak, azonban ez az összeegyeztethetetlen menetrend kezdi szétszakítani őket csakúgy, mint az előző részben a megcsalás. Felmerül a kérdés; Ki adja fel a munkáját és az álmait a párjáért? Vagy ne adja fel esetleg egyikük se, vállalva ezzel azt, hogy jórészt külön utakon járjanak az elkövetkező időben? A drámai konfliktuskezelési manővereik ellenére is ez egy érdekes vonal volt. Vic apjától az nagyon tetszett, amikor elbeszélgetett Samanthával arról, hogy ne keseregjen azért, mert az apja nem megy el a balett felvételijére, ez az ő élete, az ő eredménye, ha felveszik, hogy egyáltalán idáig eljutott, ezért legyen erre büszke, és ne búsuljon valaki miatt, aki nem törődik vele.

Poupette ismételten lesöpört mindenkit a színről, zseniális a nő, és annyira élettel teli, fiatalos és vagány, ahogy a nála generációkkal fiatalabbak között forog a kis elmés megjegyzéseivel… :D Odáig vagyok érte. A humorfaktor tekintetében is ő volt a legszilárdabb pillér azáltal, hogy az úgynevezett „mellékutca” megszűnt, és ezzel egy totálisan váratlan, új helyzetbe került; végre együtt lehetne nyíltan a férfivel, akit 40 éven át szeretett… De vajon tényleg erre van szüksége, vagy jó minden úgy, ahogy volt? Kicsit ironikus, hogy miközben ő kormányozza hajóskapitány módjára minden rokona magánéletét, éri így el, hogy elkerüljék a zátonyra futást vagy a jéghegynek ütközést, a sajátjában mégis teljesen tanácstalan és esetlen a viselkedése. Fergeteges jelenség a mama. :D

OFF (1) : Folytak a könnyeim, amikor Pénelope-t a bokszedzésen eltalálták, mikor az integetéssel volt elfoglalva. És akkor is, amikor végül megmutatta a verekedéses jelenetnél, hogy mégis ragadt rá valami a tanfolyamon. xD

OFF (2) : Még mindig, az előzőtől eltérő okból sír a szemem, hogy a ’80-as években a francia vonatok mennyivel igényesebbek, rendezettebbek voltak, mint 2019-ben a magyarországiak. :P

OFF (3) : Sokadszori nézésre se térek napirendre felette, hogyan hagyhatta a vonaton a csomagjait. ._.

Cendrillon0002

Több hónapig rágtam anyám fülét, hogy nézzük már meg, végül ma kikölcsönözte. Neki nosztalgiarohama lett tőle, én viszont először láttam.
Ugyanazt tudom mondani, mint az első részről. Aranyos,humoros és bár nekem más kamaszkorom volt (sokkal introvertáltabb voltam), Viccel abszolút tudtam azonosulni és néhány szituációban magamra ismertem.
A főbb szereplők nagyon szerethetőek, nekem a kedvencem Samantha, a felnőttek közül pedig Poupette. :)
A zene még mindig nagyon jó, bár én a Dreams are my realityt jobban szeretem.
Nagyon szeretem a francia filmeket, a Házibuli pedig az egyik kedvencem. A folytatása sem okozott csalódást.
(és most is eredetiben néztem :D )

Arwen5

Még mindig imádom. Olyan jó újranézni. A zene pedig fenomenális.

Cholito

Ez is tetszett, bár nem kötött le annyira, mint az első. Leginkább a dédnagymama, és a betétdal nyerte el a tetszésemet. Utóbbinak a magyar változatát is ismerem, amit szintén szeretek. (Lola: Álomtánc)

meseanyu

Ez már nem volt annyira frenetikus, mint az első.


Népszerű idézetek

Cendrillon0002

Tanár: Le patriotisme c'est l'amour des siens. Le nationalisme c'est la haine des autres.

1 hozzászólás
Aprile

Philippe: Fiú és lány közötti barátságban, nem hiszek.
Vic: Értem. Én igen.
Philippe: Rám ne számíts.

Aprile

Várj csak! Jól gondold meg, az ébredés néha csömörrel, kiábrándulással jár. Tehát, nem kell elsietni a dolgot.

Aprile

Vic: Milyen vagyok? Miről fogunk beszélni? Soha nem vacsoráztam még hapsival.
Poupette: Ha okos, ne érts vele egyett semmiben, majd ő meggyőz, ha viszont buta, érts vele mindenben egyet, és az este gyorsan elrepül.

Aprile

Ááh, mert ráadásul nekem kell döntenem is. Választhatok mi leszek, hóhér vagy áldozat!

Aprile

Ebből elég! Először is megegyeztünk! Bármi történik, rosszullét, narkómámor, terhesség telefonálsz!

Aprile

Francois: Kezdődnek a gondok.
Francoise: Miért, mi történt?
Francois: Boldog.

Cendrillon0002

Vic: C’est drôle, mais j’ai l’impression que je serai plus jamais amoureuse Poupette.
Poupette: T’as quel âge ? 15 ? …
Victoire: … Et 3 mois.
Poupette: C’est une impression !

Cendrillon0002

Pénelope: Vic, j’ai rencontré un mec !
Victoire: C’est vrai ?
Pénelope: …Le neveu du beau frère du nouveau jules de maman !


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján