A Halállista (Death Note 1.) (2006) 76% 111★

Ha már így rákaptam az értékelések újraírására, ennek is eljött az ideje. A Death Note animesorozat nagy kedvencem, gyakorlatilag azóta, hogy először láttam – a belépőmet jelentette az animék világába, több elemzést is írtam róla, nagyon sok mérföldkőhöz vezetett el. Amikor megtudtam, hogy van belőle Live Action félve kezdtem el… de, noha azóta szinte minden feldolgozásán átrágtam magam, a mai napig a 2006-os filmek, és a japán musical az egyetlen olyanok, amelyeknél úgy érzem, tényleg tisztelettel és okosan kezelték az alapanyagot.
A Death Note-ot adaptálni valljuk be, nem nagy kunszt. Minimális benne a fantasy elemek jelenléte, az egyetlen komoly CGI-t igénylő elem a halálistenek (ez sajnos kicsit gyengébb is lett). A szereplőgárda viszonylag kicsi, kettő, az adaptáció stílusától függően maximum négy olyan közülük, akik tényleg kritikusak, ha őket sikerül jól kiválasztani, akkor elviszik a hátukon az egészet. A környezet modern, a jelmezek nagyon könnyen megoldhatók, tehát a lényeg már csak annyi, hogy próbáljuk többé-kevésbé követni a cselekményt és a karakterizálást.
És ez az, amiben ez a két film jó. Bekever egy plusz, elsőre teljesen feleslegesnek ható szálat (Light barátnőjét), de igazából jól csapja le, a történet maga karakterhű marad. A casting remek. Ránézésre Fujiwara Tatsuya nem a legjobb Light (nekem azt hiszem ebben a szerepben a musicales Kakizawa Hayato verhetetlen lesz), de jól játszik, különösen, ahogy belelendül a szerepbe, elkapja a karakter jellegzetes stílusát a megnyerő illúziótól a félelmetesen intelligens tömeggyilkos valódi arcáig. Matsuyama Kenichi ebben a részben még kevesebb teret kap, de zseniális L, az összes autisztikus vonást hozza, a rendező ebből a karakterből nem akart elvenni, nem akart hozzáadni, és így sikerült egy kiváló alakítást letennie az asztalra.
A cselekmény dinamikus, de nem túlhajtott – mindenre van idő, és az egész logikus marad, nem érezzük azt, hogy butítanák a karaktereket, vagy kapkodnának, összesen két filmben, öt órában lehet békésen adaptálni. Pont az egyszerűség miatt nem csillog az egész, nem tolják túl, nem akarunk minden áron egy high-tech amerikai krimit csinálni az egészből, ez pedig hosszú távon igazából hozzátesz a hangulathoz.
Természetesen nem éri el sem az anime, sem a manga szintjét – elsőre mindenkinek azokat ajánlom – de tiszteletteljes, korrekt adaptáció, ami kiválóan illeszkedik melléjük.
Megemlítettem a Death Note elemzésemben:
https://todaywiggin.blogspot.com/2020/05/death-note-hal…

Egyáltalán nem tudtam, mire kellene számítanom, amikor belekezdtem, hiszen ez volt életem első Live Actionje. De meglepően jó volt, élveztem. A magyar szinkron ellenére is.
Nagyon féltem attól, hogy itt is lesz, ami nem fog megegyezni az anime vagy a manga, de én most az animéhez fogom viszonyítani cselekményével, és ugyanolyan rosszul lesz megoldva az újítás, mint a Shadowhunters-ben, viszont kellemeset csalódtam. Tény és való, hogy elég sok mindent változtattak, nem is kis dolgokat, de jól oldották meg, és egyáltalán nem zavart.

Az animét szeretem. Ha azt nézzük egy az egyben visszaadja a film a történetet. Éppenséggel ezt most szinkronosan sikerült megnéznem, és nagyon zavart. Animében szerettem ezeket a hangokat, de itt irritált.
A megvalósítás nekem nem tetszett. Ryuk szörnyű! Light nem éppen egy egyetemista zseninek néz ki. L még viszonylag tűrhető volt.

Volt benne jónéhány változtatás, de nagyjából lekötött ez is. Igazából az anime jobban tetszett, habár jók voltak a színészek, de már megszokottak voltak az animált karakterek és a szinkronhangok, de egyáltalán nem volt rossz feldolgozás, sőt :) Mondjuk szerintem azért picit rövidebbre is csinálhatták volna

Megváltoztattak pár dolgot az animéhez képest.
Light szerintem kevésbé profi, nagyon eltér ahhoz a hűvös, számító karakterhez képest. Rengeteget „hibázik”, simán lebuktathatná magát már az elején. spoiler
Misa itt fekete hajú lett szőke helyett.
Ryuk animációja nem tragikus, de meg kell szokni, eléggé elüt a környezetétől.
Matsuyama Kenichi, mint L nem alakított rosszul, eltalálta a figurát. Mondjuk ez így unfair, mert a Gantz-ban is kedveltem. :)
A szinkronhangok a főszereplőknél megegyeznek az animebeliekkel, ismét KVKt,
Viczián Ottót és Sótonyi Gábort hallhatjuk a már megismert szerepeikben. Krisztiánt most nem tudom ekézni, mert jobban illett a színészhez, mint az animebeli, diák Lighthoz.

Nagyjából követi az anime cselekményét, igyekeztek a legjobb jeleneteket belerakni, csak pont Light zseniális megoldásait hagyták ki/írták úgy át hogy elvegyék az élüket. Ezáltal számomra egyáltalán nem lett feszült, csak megtörténtek az események és kész. :(
Teljesen korrekt adaptáció, nem kiemelkedő, de egész élvezetes még úgy is, ha nem ismered az animét/mangát.

Tetszett, tetszett, de ott van egy „de”. A karaktereket egész jól eltalálták, Light viszont lehetne egy kicsit… „lightosabb”… A részletek, amik az animében nem voltak benne, ebben meg igen, idegesítettek. Eleinte sok ilyenre figyeltem fel. Például az események sorrendjére… ez könyv-film esetben is így van nálam. A közepe felé viszont jobb lett. De hogy minek kellett a „Naomi-ügyet” így megváltoztatni, nem értem…
Viszont Ryuknak még a hangja is jó lett pedig magyar szinkronnal néztem
Misának barna a haja!!! Ezt nem hiszem el! Viszont a szinkronja jó lett.
L-t is elég jól játsszák. De komolyan, csokit evett???? :D
Viszont összességében ne,m volt rossz :)

Annyira nem tetszett, mint az anime. Az L-t játszó Matsuyama Kenichi még annyira nem is volt rossz és „idegen” ettől a szereptől, de Light nekem nagyon nem jött be. Watari és Light apja viszont nagyon jól el lett találva, szerintem jó színészeket választottak.

A cselekményben történt pár apró változtatás viszont nem volt rossz. Ryuk animációja eléggé béna volt és kilógott az egész filmből, még az volt zavaró számomra.

Rájöttem, hogy ez nem az én műfajom. Lehet, hogy ha nem láttam volna az animét vagy jobban szeretném a japán filmeket, sorozatokat, akkor jobban tetszett volna. De így csak néztem, mert azért érdekelt, hogy ugyanolyan lesz-e, mint az anime, vagy ha nem, akkor mit változtatnak benne. A Light-ot játszó színész nekem annyira nem Light, sokszor érzelmet sem látok az arcán vagy csak ilyen fura majdnem mosolyt, még a komolyabb dolgoknál is és ez idegesít. L-t már jobban eltalálták, ő jobban tetszett, bár azt vettem észre, hogy bármit csinálnak, az animéhez nem ér fel, így nem is fog annyira tetszeni. Gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e a folytatást, de mivel most jönnek majd reményeim szerint az L-Light közös részek, így adok annak is egy esélyt.

A sztori továbbra is nagyon jó de ez a film közel sem tetszett annyira, mint a manga vagy az anime.

Nem láttam semmi mást a témában, nem is olvastam, csak egy kihívás miatt futottam bele, de tetszett és azt hiszem meg fogom nézni a többi részt is és a sorozatos kihívásra is jelentkeztem.
Érdekes történet, biztosan sokan örülnének egy hasonló képességnek. Tetszik ahogy Light és L kiokoskodják hogy mit kellene tenniük. A nyomozás egy-két nyomon sántít nekem, de egy fantázia történetbe belefér.