1981-ben egy addig ismeretlen, húszéves graffiti-firkász vált a New York-i művészvilág és média legvitatottabb témájává: Jean-Michel Basquiat különleges képei egyik pillanatról a másikra gyűjtők és múzeumok legkeresettebb darabjai lettek. A film mottója a következő lehetne: „A betondzsungelben… [tovább]
A graffiti királya (1996) 35★
Szereposztás
Kedvencelte 5
Várólistára tette 46
Kiemelt értékelések
Végig azon tűnődtem miközben néztem, hogy tényleg volt olyan ember 1996-ban, aki elment a moziba megnézni ezt?? Nagyon unalmas és teljesen érdektelen. Már maga a téma is, mert nekem az ilyen „művészet” nem jön be, ahogy a fekete vásznon fehér kör = holdfényes éjszaka a pusztában 10 millió dollárért típusú pingálásokat sem tekintem festészetnek, mert bárki képes rá. Van, amikor az ötlet találkozik a tehetséggel, és az egyszerű is nagyszerű lesz, de attól még nem lesz minden „művész” zseni. Persze azt mondják minden annyit ér, amennyit más hajlandó érte adni, vagyis a sz@r is lehet gyémánt, ha épp az divatos. Az is igaz, hogy nem vagyunk egyformák, lehet, hogy valakinek tényleg az jön be. Csak sokszor nagyobb a hype, és nehéz megítélni, hogy önmaga miatt ér-e annyit, vagy csak a nyájhatás miatt. Basquiat képei számomra egy zavarodott elme művei, már attól rossz érzésem lesz, ha csak rájuk nézek. https://www.artnews.com/list/art-news/artists/jean-mich…
Ezt a filmet szerintem csak akkor nézd meg (vagy inkább akkor se…), ha: A) kedvenc színész miatt, mert olyan elvetemült vagy, mint én is, B) ki van égve az agyad, és már úgyis mindegy, csak mozogjon a kép, C) ha művészlélek vagy, akit érdekel egy drogos elvont művész élettörténete. Egyéb esetben nagyon messzire kerülendő.
De legalább megtanultam a filmből, hogy melyik a „Philips head” csavarhúzó, már megérte (nem).
Nagyon jó szereposztás, de én bevallom nem sokra emlékszem, csak arra, hogy untam. Újra kellene nézni.
Elgondolkodtató film az biztos. Főleg a művész életútja miatt. Bowie zseniális Warhol volt. ^^