A figyelők (2024) 60% 88★

Ironikus. Ezt nézve te magad is az események FIGYELŐJÉVÉ válsz… de vajon minket nem-e figyel közben valaki? Sosem tudhatjuk.
A Mulder-es elmélkedést félretéve, teljesen vakon ültem neki ennek a filmnek. Még egy trailert sem néztem róla, szóval nem tudtam, mire számítsak. Sajnos nulla elvárás mellett sem lett több egy viszonylag „szimpla” kis testrablós sztorinál, amin még a megnyerő folklóros körítés sem dobott sokat. A rejtélyt azért szépen adagolták és egy darabig még a karakterek is okosan viselkedtek. (spoiler) A ketreccel és a spoiler beütése is az egésznek, de a legnagyobb fordulatot már szinte Mina megérkezésének pillanatában, a testrablós téma leleplezése előtt is sejteni lehetett, hisz a legtöbb hasonló történet elsüti a spoiler csavart.
Persze a látszólagos negativitásom ellenére nem volt ez rossz. A kis csapatunk is kellően változatos egyénekből állt, a lények is parák voltak, plusz nem húzták fölöslegesen sokáig a dolgot, aminek szintén örültem. A legnagyobb pozitívuma nekem mondjuk Dakota Fanning, akit én először a Taken-ben (2002-es sci-fi sorozat, nem a Liam Neeson film.) láttam először, amiben még csak kb. 7 éves lehetett. Azt hittem, hogy legalább 10-15 év van köztünk, de valójában csak NÉGY. Durva. Mindenesetre jó látni, hogy a karrierje azóta is fölfelé ível, hisz már főszerepeket is kap.
Összegezve: Egy átlagnál picit jobb, de sajnos így is csak egy egyszer nézős alkotás, amit valószínűleg elég hamar el fogok felejteni.

Ha a filmet látom csak, akkor még lehet, hogy tetszett volna, de így, hogy a könyvet olvastam szörnyű volt. A könyvben imádtam mindenkit, na itt egy karakter se volt szimpatikus és teljes ellentétei voltak a könyvbeli karaktereknek. A főbb jelenetek fogjuk rá minimálisan egyeztek.
Szörnyű volt, aki teheti inkább a könyvet olvassa.

Ismét szembe fogok menni az árral, nekem ez a film bejött, bár a színészek alakításáról nekem is el kell ismernem parádésan pocsék :D
Maga a sztori viszont engem elkapott, helyenként meglepően hátborzongató volt, kedvet kaptam elolvasni a könyvet. Hangulatában engem nagyon emlékeztetett a Madarak Dobozbanra illetve a The Ritualra valamint a HBO-n futó Kiút című sorozatra (talán erre a legjobban) és hát nekem gyengéim ezek a fajta történetek.
A sztori egy pontján baljós érzésem támadt azzal kapcsolatban, hogy hova akarják kifuttatni ezt a történetet nagyon erős lett a gyanúm, hogy valamiféle techno-scifi-krimi thriller lesz belőle és valójában semmi nem az aminek látszik, de hála a jóégnek pontosan az minden aminek látszik, bár azért egy-két csavart még így is tartogattak a végére, de nem olyat szerencsére, ami műfajváltással járt volna.
Nekem tetszett, egynek simán elment, a könyvre pedig kiváncsi vagyok. A szereposztás nem volt jó, Dakota Fanningben annyi élet volt, mint egy csokor muskátliban. Szerintem a Ciarát játszó színésznőnek kellett volna eljátszania a főszerepet, ő kicsit jobb volt, bár ugye sosem lehet tudni, hogy most a színész bénázza el vagy olyan pocsék volt az alapanyag, amit neki adtak, hogy nem tudott vele mit kezdeni.

Először olvastam a könyvet és csak utána néztem meg a filmet. Nos, kezdeném azzal, hogy minden adaptáció átalakítja kicsit az alapanyagot és a The Watchers esetében sincs másképp. A lényeg az, hogy hű maradjon a vonathoz, amit a könyv képvisel.
Ezen film esetében pozitív gondolataim. Szerintem jól adta át a nyomasztó napokat, amiket a szereplők átéltek és az ismeretlentől való félelmet is. Szépen követte a film filozófiai vonalát, logikus és érthető volt, egyáltalán nem éreztem azt, hogy a misztikumot letolják a torkunkon. A forgatókönyv tehát remek.
A színészek közük ki kell emelnem Dakota Fanninget és Olwen Fouere-t, bár Mina és Madeline alapból is központi figurák a könyvben. A többiek is tisztesen helytálltak.
A rendezésre sem lehet panasz. Ishana Night Shyamalan azért lesett pár trükköt apucitól, érződött, hogy ez egy Shyamalan film, de azért voltak egyedi megoldások is.
Összegezve a The Watchers tisztességesen helytállt, mint adaptáció. A végét ugyan nyitva hagyták és máshogy alakult, mint a könyvben, de a könyvnek lesz folytatása, ami alapanyagot adhat a film folytatásához is. Kíváncsian várom.

Pfú… Nehéz eldöntenem, hogy melyik volt a rosszabb: a könyv, vagy a film… A könyvnek legalább tetszett a vége.
Itt Madeline szimpatikusabb karakter volt, ellenben Daniel utálatos.
A színészeket tekintve pedig egyik pocsékabbul játszott, mint a másik. Akkor tudták volna megdobogtatni a szívemet, ha mindegyikük karakterét lemészárolják.