1945 (2017) 11

91' · magyar · dráma

A második világháború végén, 1945 augusztusában egy vidéki faluban lagzira készülnek, a helyi kiskirály, a jegyző (Rudolf Péter) fia házasodik. Minden rendben menne, de a reggeli vonattal megérkezik két ortodox zsidó férfi, egy idősebb (Angelus Iván) és egy fiatalabb (Nagy Marcell). Sok szót nem… [tovább]

Képek 8

Szereposztás

Rudolf PéterSzentes István, a jegyző
Tasnádi BenceSzentes Árpád
Sztarenki DóraKis Rózsi
Szabó Kimmel TamásJancsi
Szirtes ÁgiKustár Andrásné
Szarvas JózsefKustár András
Nagy-Kálózy EszterSzentesné Anna
Angelusz IvánHermann Sámuel
Nagy MarcellHermann Sámuel fia
Znamenák IstvánÁllomásfőnök

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 1

Várólistára tette 89


Kiemelt értékelések

Lali 

Jó film, kellett.
Az külön öröm, hogy a tisztes és fontos szándék mellé sikerült egy igen jó filmet odatenni.
Aminek a nyelvezete egyszerű, érthető, nincs benne kilógó moralizálás, szájbarágás, hamis édeskésség vagy épp melodramatikusság.
Néhány kisebb filmes szőrszál ugyan észrevehető, de nem kifejezetten zavaró, és persze nem is egyformán látunk. Másrészről vannak persze finomabb filmes utalások is, amiket megint csak vagy észreveszünk, vagy nem (például a mozdony fekete füstje), de anélkül is működik a film.
A történet gyakorlatilag valós időben zajlódik, a szereplők jók (nekem Szarvas József játéka emelkedett ki).
Nem igazán tudom mihez hasonlítani filmet, ami szintén értéke, merthogy a film kapcsán megteremtődik – legalább a film erejéig – egy világ bennünk. Egy olyan világ, amiről eddig és így nem nagyon beszéltek nekünk a moziban.

Én magam sokat értetlenkedek és borzongok a magyar zsidók elvitelét övező társadalmi fejelfordításon. Most, a film után annyival gondolok többet, mást a történtekről, hogy sajnos ez egy általános emberi gyengeség és bűnre való hajlandóság. Hogy apránként arrébb toljuk a törvény határait és szerezni akarunk és nem elengedni. S minél jobban eltérünk az ember törvényétől, annál jobban belefeketülünk.
Mi magyarok is – mint nemzet – elbuktunk ezen a próbán, amibe a második világháború gyakorlatilag minden európai nemzetet és embert belesodort.
Nem a bukásunkat szégyellem igazán, hanem annak a tulajdonképpeni elmismásolását, az őszinte szembenézés hiányát, a sietős tovahaladást.
Azt gondolom, hogy fölmérhetetlen a veszteség és a seb, ami itt és rajtunk keletkezett. Ezt gyászolni kellene legelőbb, hogy gyógyulhassunk.
Leginkább ez hiányzik szerintem, az őszinte gyász.

Adja Isten, hogy ezzel a filmmel ez el tudjon kezdődni.

sophie 

Fényképezte: Ragályi Elemér. Fekete-fehér. Elképesztő arcok kerültek elő a varázscilinderből, kezdve Székely B. Miklóssal rögtön az első jelenetben..
Zeneszerző: Szemző Tibor
És az az aggályom, hogy nem fogom tudni majd komolyan venni Rudolf Pétert pocakosan, kis bajusszal, kopaszon, egy pillanat alatt elszállt.
Rendes, becsületes moziballada, szépen lassan mendegélő történet, bele lehet feledkezni: ahogy a helyi karhatalom oldalkocsis motorkerékpáron végigszáguld a jegenyesoron, az oldalkocsiban Szentes István jegyző tajtékzik, kalapja alól patakzik a hidegveríték … Nagyon tetszett.

A novellát elolvastam előtte, de a film egész más hangsúlyokat használ, jól ki van pótolva. Ez egyrészt cselekményesebbé tette az egészet, másrészt a novella-béli csattanó a filmben kevésbé drámaira van visszafogva, ami megint csak jó ötlet, Amit ezzel mondani akartam: lehet a novellát elé venni, nem baj, vagy utólag is érdemes elolvasni, mert más élmény.

Az alaptörténetről többet, mint amit a hivatalos filmismertetők mondanak, nem is érdemes szólni. Ez egy szituációs játék, amelyben a központ a mindent mozgató helyi megmondóember, ás az a riadalom és felbolydulás, amit két zsidóember tudott okozni, amint 1945 augusztusában végigsétált ezen a falun. És az is persze, – az összes összetevőjével – amiért az a két zsidóember ezt a sétát megtette.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján