Összes trivia

Hunter autójának rendszámtábláján a „PWRSLVE” felirat szerepel, utalva az Iron Maiden 1984 szeptemberében megjelent Powerslave albumára.

A dicsőség zászlaja egy könyvön alapult, amelynek egyik szerzője James Bradley volt, a híres zászlót felemelő katonák egyikének a fia. John Bradley az első zászlóállításnál volt jelen 2 órával korábban, mielőtt Rosenthal fényképe elkészült a második zászlóállításról.

A filmet 30 millió dollárból, gyorsan és hatékonyan forgatták, az Eastwoodra jellemző egy-két felvételes módszerrel, ami először felkészületlenül érte a lassú és módszeres munkájáról híres, method actor Pennt:
„Azt hiszem, hogy a legtöbb felvétel, amit Clint engedett, a három volt, az is ritkán. Sokszor egy felvételből megvoltunk… A forgatókönyv azt írta, hogy hat fickó próbál megállítani. Gondoltam ebből jó, ha kettő jelent valódi veszélyt. De ha csak hatan vannak, és igazán elengedem magam, simán megsérülhet valaki, nem tudtam, mi legyen. Nem akartam műharcot, de nem akartam senkit bántani sem. Clint azt mondta, kitalál valamit, és ennyivel elintézte. Visszajöttem a felvételre, és 15 csávó ugrott nekem, azonnal körbevettek… szó szerint próbáltam lefejelni őket, megharapni valakit, belerúgni valakibe. Nem kellett visszafognom magamat, és pazar lett a jelenet. Na, így gondolkodik Clint.”

A szív hídjai gyakorlatilag Noël Coward egyfelvonásos színdarabja, a Still Life modernizált változata. A színműből 1945-ben készült forgatókönyv, és David Lean Késői találkozás című filmjeként került vászonra.

[…] egy újabb szokatlan műfajú, erősen személyes film volt Eastwood számára. Egy alig burkolt életrajzi portré John Hustonról, Hollywood egyik legnagyobb megbecsülésének örvendő rendezőjéről. Peter Viertel lenyűgöző, valós eseményeken alapuló fikciós regényt írt arról, hogy mi történt Hustonnal a díjnyertes Afrika királynője (1951) forgatásán.

Keleti Márton nem gondolta, hogy a filmet valóban befogják mutatni a mozikban. Hiszen a film nyíltan a Rákosi rendszerből csinált szatírát. Viszont a Puskás személye miatt a Párt nem látta a „Fától Az Erdőt”.

Puskás Ferenc 1956-os forradalom követően elhagyta Magyarországot. Az államvezetés hazaárúlónak bélyegezte őt s megparancsolták Keleti Mártonnak, hogy az ő jeleneteit forgassák újra.

Végül az Aranycsapat másik (itthon maradt) tagjával Hidegkuti Nándorral vették fel a jelenteket. Az eredeti, Puskást tartalmazó változatot az 1990-es évek elején állították helyre.

A stúdió abban a reményben karolta fel a projektet, hogy Richard Pryor játszhatja el annak címszerepét. De miután Pryor majdnem halálra égett egy 1980-ban saját maga által okozott, droggal kapcsolatos „balesetben”, inkább jegelték a filmet.Öt évvel később […] Prince-t képzelték el a címszerepben, de ő is kikerült a képből, míg végül Forest Whitakert sikerült megnyerni.

[…] valós eseményhez, a Johnson megyei háborúhoz nyúlt vissza. Eastwood áthelyezte a cselekményt a kaliforniai aranyláz idejére, ahol a meggazdagodás előtt álló aranyásókat a Coy LaHood vezette bányászség terrorizálja. A vállalatnak meg kell szereznie a földterületet, különben csődbe mennek. A korábbi feldolgozásokban, mint a Shane és A Mennyország kapuja, a földművesek és az állattenyésztők csaptak össze.

A Lebujzenész a hasonló című, 1980-as Clancy Carlile-regény feldolgozása, amely egy sikertelen countryénekes, Red Stovall életét követte nyomon […]. A könyv részben Hank Williams és Jimmie Rodgers életén alapul […].