Még évekkel ezelőtt olvastam a film alapjául szolgáló könyvet (regénynek talán túlzás nevezni, bár akkor már legyen dokumentumregény), és nagyjából hasonló érzéseim voltak, mint most, a film megnézése után. Adott egy roppant érdekes jogi eset, amely tulajdonképpen a német jogrendszer/jogtörténet egy sötét foltjára világít rá. Azt nem tudom, ebből mennyi a valóság (mármint magából a Collini-ügyből), de az biztos, hogy ha megtörtént események alapjául is íródott, elég rendesen kiszínezték a fiatal ügyvéd ténykedését. Elyas M'Barek az egyik kedvenc német-török színészem (mondjuk törökből nem is nagyon ismerek mást), így örültem, hogy ebben a szerepében is láthatom, ráadásul úgy tűnik, végre sikerül kitörnie az „én vagyok rosszfiú a vígjátékban” szerepkörből, és ezúttal egy igazán új oldalát tudta megmutatni.