Őszinteségi roham: többször dobtam már az animét pár epizód után, mert Shuuichi kegyetlenül debil módon tudott viselkedni. Most újra elővettem, végig kitartottam és ezt egyáltalán nem bántam meg! Bár fiatal főszereplőnk valóban szörnyűségesen irritáló, valahogy mégis megkedveltem. A rajzolás szerintem rendben volt; egyedül a profilok nem tetszettek igazán. Viszont kedveltem Shuuichi hatalmas szemeit és Yuki macskás tekintetét is. Nagyon szerettem még Ryuuichi váltásait, az összes romantikus nyálzást és persze a dalokat! Nagyon feldobták a zenék, kifejezetten élveztem a hangulatot! Szerintem ez simán újranézőssé nőtte magát nálam.