Amikor egy barátjának lánya eltűnik, Lejlának, a törvényszéki pszichológusnak szembe kell néznie saját gyermekkori elrablásának kísértő traumájával.
(forrás: Netflix)
Amikor egy barátjának lánya eltűnik, Lejlának, a törvényszéki pszichológusnak szembe kell néznie saját gyermekkori elrablásának kísértő traumájával.
(forrás: Netflix)
Senki ne higgyen nekem, az imdb-n ma 6,5 pontos (igaz, hogy 1 napos a sorozat), az én 3 csillagom már a bosszút és haragot is tartalmazza.
spoiler
nem tudom mi van velem mostanában, de ez rövid időn belül a 2. olyan műsor, ahol kapásból tudom, ki a hunyó… =_=
nem mintha annyi krimit néznék, vagy olyan eszes lennék, egyszerűen ahogy kamerázva volt… első pillanatban lerítt róla, mikor mutatták, hogy na! ő lesz az…
és ő volt… =_=
+ volt egy másik is akiről eléggé sejtettem, hogy hogy jön majd a képbe… szóval öhh… =_=
viszont játékhoz ment háttérzajnak, ahhoz elment…
Nekem ez nagyon tetszett.
A főszereplő egy (számomra kifejezetten szimpatikus) nő, aki gyermekek elrablóinak profilozásával foglalkozik. Valaha ő is egy ilyen gyermek volt, de sikerült kiszabadulnia, és a helyi rendőrfőnök fogadta örökbe. A nevelőanyja halála hazaszólítja a skandináv kisvárosba, ahol tanúja lesz barátnője halálának, akinek kislányát mindeközben elrabolták.
Ennyit tudnék a történetről spoiler nélkül mesélni.
Szerintem lélektanilag ijesztő volt a film, a környezet, és csendben figyeltem a történéseket. Nem vagyok hülye, mégsem volt kiszámítható, és az utolsó rész egyenesen szörnyülködősre sikerült, emberileg át tudtam élni, és nagyon para volt, valósághű. Engem megvett kilóra, ráadásul olyan gagyi sorozatokat láttam az utóbbi időben, hogy ennek a nyomába sem ért egyik sem, ezért gondolkozom, hogy 9 vagy 10 csillag legyen.
Olyan jó sorozat lehetett volna, ha nem lenne az első epizódtól teljesen egyértelmű a végkifejlet. A karakterek sekélyesek, a női főszereplőt meg kedvem lett volna a folyóba dobni, annyira irritáló volt végig az üres tekintetével. Nagy csalódás.