Tiltott játékok (1952) 86% 13★

Gyönyörű film a gyermeki ártatlanságról. Hétköznapi emberek életét mutatja be egy vészterhes korszakban, de a középpontban mégis az áll, hogy egy (mérhetetlenül cuki) kislány hogyan próbálja meg megérteni és elfogadni a halált. Ebben Michel segít neki, aki saját eszközét, a vallást adja át Paulette-nek. Ezáltal Michel lesz az, aki mellett az elárvult kis Paulette biztonságban érzi magát.
Olyan furcsa, hogy anno egy ilyen film díjat nyerhetett. Ma valószínűleg a sok kereszt és ima miatt nem lenne elég polkorrekt

A két főszereplő gyerkőc színészi játéka megvett kilóra.
Első ránézésre ez egy szépen ábrázolt és tragikus nyitánya ellenére már-már szinte idilli történet arról, hogy egy elárvult nagyvárosi kislány lelki megnyugvást talál a romantikusan bemutatott vidéki, vallásos francia parasztság körében. A film előrehaladtával azonban kiderül, hogy ez csak a látszat és sokkal mélyebb, szomorúbb mondanivalója van a gyászról és a gyerek-felnőtt világok különbözőségéről.
Az 1940-es vidéki társadmat gyerekszemmel látjuk: a felnőttek frontról, vallásról, szerelemről folytatott vitái, mindennapi konfliktusai jelentéktelennek és zavarosnak tűnnek a gyerekek sírokkal kapcsolatos „játékával” szemben, amire a film a legnagyobb hangsúlyt helyezi.
A háború ilyen ábrázolása ritkaság, a Tiltott játékok pedig nagyon eredeti és maradandó módon oldja meg.

Uh de szenvedős film volt…..a közepén úgy voltam vele, hogy abbahagyom, de aztán csak végigment. De sajnos nem jött át ez a fajta humanizmus, amit a film közvetített, pedig humanistának tartom magam, főleg ha filmről van szó. :/