Tian Ya Ke (Word of Honor) (2021–2021) 90% 42★

Imádtam! Szépek a helyszínek, a ruhák, a hajak… és nagyon nagyon szerethetőek a karakterek. A srácok meg… nincs benne semmi olyan, amit a cenzúra nem enged, spoiler Egyszerűen imádnivaló páros, mind a karakterek, mind a színészek.
Egyetlen negatívum, hogy spoiler
A zenék nagyon tetszettek, nálam a rongyosra hallgatós kategória.
Sokszor újranézős lesz, legalább akkora kedvenc lett, mint a The Untamed.

Copy-paste @Saori , minden szavával egyetértek :) az utolsó négy résznél folyamat az időt néztem, hogy a fenébe akarják ezt befejezni… nagyon összecsapott lett és az utolsó két rész…a 36. rész végén csak ültem ledöbbent arccal és néztem, hogy WTH was this?!? az epiloge után egy leheletnyit megnyugodtam. Amúgy ez a két srác… illetve három:) Ahogy ez a kettő mint tyúkanyók terelgették ChengLinget:) igazi kis család volt, akárhányszor hárman voltak a képernyőn a szívem túlcsordult:) ahh és még valami a Skorpió király karaktere zseniális volt és Li Dai Kun irgalmatlan jó munkát végzett vele:) tömör gyönyör volt nézni a játékát :) Összességében nagyon jó volt:) kár hogy a vége olyan összecsapott lett :)

Na jó, én ezt nagyon, nagyon szerettem. Tetszett maga a sztori is, a két főhősünk is, akik közül nem tudnék egy kedvencet mondani, mert egyszerűen olyan szuperül kiegészítették egymást, hogy az valami hihetetlen. Tetszett a kis család is, ami végülis nem is csak a csoda trióból állt, mármint Zi Shu, Ke Xing és Cheng Ling, hanem Gu Xiang és Wei Ning is a kis csipet csapat hiányozhatatlan tagjai. spoiler. Nagyon érdekesnek tartottam a különböző szellemeket is, bár a velük forgatott jelenetek a kameramozgások miatt sokszor elég hátborzongatóra sikeredtek.
Sajnos mégis csak 9 csillagot tudok rá adni, több okból is. Az egyik az, hogy én is elég összecsapottnak tartottam a végét. Nem tudom, ha csak nekem nem tiszta az, hogy spoiler, de legalább van egy epilógus is, amit meg kell még nézzek. A második ok a 35. rész. Még nem tettem magam túl rajta, szerintem nem is fogom, egyszerűen spoiler. S a harmadik pont a CGI. Nem mondom, tök gyönyörű volt a látvány, de volt egy-egy jelenet, amit egyszerűen nem tudtam komolyan venni azért, mert látszott, hogy mennyire mű, pl. a 30. rész táján amikor Cheng Ling próbálja visszatartani az indulatos Ke Xinget egy erdőben, amiről lerítt az, hogy mű, vagy mondjuk a zuhanások. Nálam az ilyen jelenetek rontottak az élményen.
Na de lényeg a lényeg, ezt a sztorit és ezt a szereplőpárost is a szívembe zártam. Ha tetszett a The Untamed, akkor ez is tuti fog.

Megpróbálom legyűrni a vége miatt érzett haragomat…jelenleg még nehéz, de ettől függetlenül nagyon megszerettem. Azt hiszem már az első 6 rész után landolt a kedvenceim között. Jelenleg az Untamed-et nem tudja nálam überelni, de szorosan ott van a nyomában…habár egy csillaggal lemaradva. Azt az egy csillagot sajnos a vége miatt kénytelen voltam levonni. Na, de a dráma hozta azt a szintet amit vártam és szeretek. A szereplők egytől egyig szerethetőek, még a Skorpiók királya is. Gong Jun bekerült a kedvenceim közé. Iszonyatosan jól hozta Ke Xinget és a kémia Zhe Han és közötte nagyon átjött. A látvány a cgi ellenére nálam 10/10-es, szeretem ahogy repkednek és a tetőn iszogatnak xD, a ruhákat imádtam, főleg Ke Xing liláját. Az ost gyönyörű szép, egy-egy jelenetnél el is sírtam magam a dal miatt. Azt nagyon sajnálom, hogy a sorozat vége továbbgondolós maradt, de az jó, hogy az epilógus megnyugtatja kicsit a lelkem sérüléseit. ♥️

♥♥♥♥ T-T
Fantasztikus, magával ragadó. Erősen újranézős. Nagyon megragadott a történet és a karakterek. A zene és a dalok szépek, bevallom az opening-ending nem ragadott meg annyira, de később megszerettem őket is :)
A szereplők és a színészek egyszerűen *chef's kiss*. Kiemelném a két főszereplőt ♥ Fantasztikus volt köztük a kémia és az összhang, minden egyes szavukat és pillantásukat elhittem, Zhang Zhehan és Gong Jun remek munkát végeztek ♥ Wen Kexing annyira menő volt, ahogy a legyezővel harcolt *-* úton is van hozzám az a legyező, hehehe :3
Gu Xiang és Cao Wei Ning aranyos pár voltak :) spoiler
Valamikor még tuti újranézem, majd ha lesz magyar felirat ^-^ akkor már előre be fogom készíteni a zsepit :'D♥

Nagyon tetszett, érdekes volt és lekötött végig. Adaptációként is jó volt, azzal együtt is, hogy a vége felé eléggé elkanyarodott a regénytől, de végig logikus maradt. Remek volt a forgatókönyv, a színészek is, a kosztümök szépek voltak, a koreográfia is…
A vége is tetszett, egész jól megoldották a cenzúra ellenére is.

Azt hiszem egy év után itt volt az ideje, hogy befejezzem ezt a sorozatot.
Nagyon akartam szeretni, még sem lett kedvenc.
Először is azért haladtam vele lassan, mert voltak részek, amik untattak. Egyszerűen megnéztem egy részt, és nem éreztem késztetést arra, hogy folytassam.
Másodszor, túl sok volt a szereplő. De tényleg. A legutolsó nyamvadt kis klán emberének a nevét is felsorolták, amibe egy idő után belezavarodtam. Főleg, hogy maximum 10 percig szerepeltek, aztán rögtön meg is haltak a következő kis csatában.
Harmadjára, túl sok volt az elnyújtott jelenet az elején, a végén pedig mintha begyorsítottak volna. Folyton úgy éreztem, hogy valami kimaradt. Igaz, hogy aztán volt amire visszautaltak, de azt meg túl erőltettetnek éreztem.
A sorozat legnagyobb bája abban a kis családban volt számomra, ami a történet során összeállt. Zi Shu és „Öreg” Wen jó párost alkottak, a kémia abszolút ott volt közöttük, és szerintem elégé elengedte magát a forgatókönyvíró, mert rengeteg kétértelmű vagy éppen egyértelmű jelenetet adott nekik, amiből kiderül, hogy ők egy pár. Cheng Ling, mit „legkisebb fiú” egy baba volt. Imádtam, mert annyira cuki volt és helyes és kedves és ahogy totál elfogadta az „apjait” :) Gu Xiang először idegesített a stílusával, de aztán egy tündéri szerelmes lány lett, akihez nagyon illett Wei Ning. spoiler Szerettem a kis csapat bohókás jeleneteit, nekem ez volt a legnagyobb húzó erő, amiért újra és újra rávettem magam, hogy folytassam.
Sajnálom, hogy nem volt teljes az összhang a sorozattal, mert ez volt a második hosszabb live action xianxianom és jó lett volna, ha ez is be tud úgy vonzani, mint az Untamed.

Az utolsó két részt nem tudom megbocsátani, ezért adok csak 9 csillagot. Ennyi. Majd megpróbálok egy rendes értékelést összedobni, remélem menni is fog…

Hú, kezdjük. Iszonyatosan megszerettem, nagyon jók a karakterek, az alapszituáció is nagyon érdekes. Vannak dolgok amikbe könnyen belezavarodik az ember, főleg az elején, meg sem tudom mondani, hányszor kellett megállítanunk/megbeszélnünk/visszatekernünk/újraértelmeznünk, mert voltak részletek, amik nem voltak 100%-ban tiszták, de nagy vonalakban mindent lehetett érteni.

Nekem nagyon tetszik a történet, iszonyatosan jól van kitalálva, még ha kicsit zavaros is helyenként, hogy ki kicsodának micsodája stb, kicsit intenzívebb odafigyeléssel könnyen összerakható a kép. Az külön tetszik, hogy a történet megáll magában is, nem a karakterek viszik el a hátukon a sztorit.

Amúgy a karakterek baromi érdekesek, szinte mindenkinek nagyon izgalmas és összetett háttere van, mélyek és ésszerűek, szinte mindenki „szürke” nincsenek ilyen kifejezetten szélsőséges karakterek, ami nagyon szimpi volt benne. Cheng Lingért meg tudnék halni, kell egy barát, aki ugyanakkora kőbunkó, mint Ye BaiYi, könnyesre röhögtem magam attól az embertől, önmagában is, de Wen Ke Xinggel együtt garantált hisztéria. Zhou Zi Shu már az elején instant kedvenc volt, nagyon érdekes volt már az első perctől kezdve, aztán minél többet megtudtunk róla, annál kedvelhetőbb lett. Wen Ke Xing meg egyszerűen zseniális, bár bevallom, az elején nekem inkább A-Xiang volt érdekesebb/kedvelhetőbb (ő is olyan volt, hogy első perctől kezdve imádtam), de egy-két rész után, mikor már Wen Ke Xing elkezdett többet szerepelni, nagyon megszerettem, aztán megtudtunk még többet róla és imádom. Meg persze Wen Ke Xing A-Xuval a legjobb és vica versa. Rómeó és Júlia meg halál édesek voltak végig. spoiler Nagyon jó volt a kémia mindegyik szereplő között, nagyon hitelesen adták a szerepet, totál megvettek, mindenkit utáltam, akit utálnom kellett, mindenkit szerettem, akit szeretnem kellett (meg párat, akit nem kellett). :D

Úgyhogy nagyon erősen kezdett, nagyon erősen folytatódott, aztán nem tudom, mi történt az utolsó 3-4 részben, de hihetetlenül összecsapott lett. Addig olyan jó tempója volt, nagyon jól kidolgoztak minden részletet egészen eddig. Elképesztően megszerettem a sorozatot, elkezdtem a könyvet olvasni (pedig nem szeretem Priest írási stílusát), de direkt azért, hogy ne spoilerezzem le magamnak, nem olvastam tovább. Nagyon frusztráló, hogy sok-sok várva-várt apróbb részlet annyira el lett hanyagolva, hogy viszketett a tenyerem, hogy levegyek pár csillagot.

spoiler

spoiler

spoiler

spoiler

Aztán a legutolsó jelenet… Az egyik legesleggyűlöltebb befejezési megoldásom, spoiler csak mégtöbb kérdésem lett. spoiler Ugh. Szófosás végén még annyit, hogy én gyanítottam az elején, hogy ez a 36 rész kevés lesz. Nem tudom, emiatt lett-e úgy összecsapva a vége, vagy más miatt, megvannak a teóriáim, de el kell olvasnom a könyvet. Jobb lett volna, ha adnak neki még 10-15 részt, elbírta volna szerintem a sorozat, sőt, merem mondani kellett volna neki.

Összességében annyit, hogy nagyon fog hiányozni a sorozat. Mi már csak úgy hívtuk, hogy Wen Ke Xing ("Ebéd után nézünk Wen Ke Xinget?") :D Abszolút nem bántam meg, hogy megnéztem, még az összecsapott vége ellenére sem, még a sírós részek ellenére sem (sőt). <3

Tekintve, hogy ezt a sorit is nagyon felkapta a hype, és rengeteg nyilvános szeretetet kapott, magas elvárásokkal indultam neki – bizonyos értelemben sikerült egyszerre túl- és alulteljesítenie is.

Nagyon tetszettek a jelmezek, a tájak, az akciójelenetek, a világ és a fantasy elemek ábrázolása sem zökkentett ki (ha nagyon keres az ember, talál hibát, de nem volt feltűnő). Bár sokszor repetitív volt, tetszett a zene is, különösképpen az opening, amit hallgattam már ismétlésben Spotifyon is, annyira szeretem. A főbb karakterek is nagyon szerethetőek voltak, a színészek is el lettek találva. A sztori is érdekes volt, de itt merül fel az egyetlen negatívum, ami nekem sokat rontott az élményen: ahogy el lett mesélve. Az elején még nagyon megfogott, a főpáros már az első epizódban bele-T-pózolt a szívembe. Aztán a közepe környékén kezdett lelassulni és ellaposodni a cselekmény, a párbeszédek pedig nagyon túl voltak nyújtva. Sokszor nem tudtam, melyik információmorzsába kapaszkodjak, melyiknek lesz később lényege. Az egyenlőtlen elosztás miatt pedig úgy éreztem, a vége nagyon el lett hadarva, amit végül a special episode mentett meg a szememben. Jó sorozat volt, de mindez rendesen megnehezítette számomra a befogadást.

Most, hogy nagyjából tudom, mi fog történni, megérne egy újranézést, szerintem úgy jobban fogom érteni és élvezni. Mivel maga a történet és a mögötte húzódó üzenetek is felkeltették az érdeklődésemet, előbb-utóbb a regényt is el fogom olvasni, hátha eloszlatja a homályt, ami sokszor lengett a sorozat körül. Kezdetben nagyon izgatott voltam, hova fog haladni a történet, csak jó lett volna, ha annyi időt kaptak volna az egyes részek, mint amennyit ténylegesen megérdemelnek.